A magyar rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott az újraalapozás közepén tart – kezdte Bánhidi Ákos, hozzátéve, miután a tenerifei edzőtáborból hazaérkeztek, hat hetük volt még a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpiáig, az idő rövidsége pedig nagyon komoly munkát igényelt a felkészülésben. Az újraalapozás ebben az esetben ugyanis a lekicsinyített vázát jelenti egy komplex, nyári felkészülésnek.

A felkészülés nagyon sokat kivesz a versenyzőkből, ami nemcsak fizikai, hanem idegi fáradsággal is párosul, ráadásul számos olyan külső tényező is van, amely még inkább leterheli a csapatot. A koronavírus omikron variánsa sem megnyugtató számukra. Bánhidi Ákos megjegyezte, tudomása szerint

a kanadai csapat tizenegy tagja ebbe „omlott most bele”, ami egyenértékű egy katasztrófával,

hiszen most kell ahhoz dolgozni, hogy az ember jól tudjon menni az olimpián.

A fentieken túl az is húzza mindenki idegeit – tette hozzá a csapat menedzsere –, hogy most különítik el a versenyezőket, így a családjuk sem lehet támasz a felkészülésben, ami szintén fontos feltétele lenne egyébként annak, hogy valaki mentálisan kipihent legyen.

„De az biztos, hogy ha valaki ebbe véletlenül belelép, akkor ott vége mindennek… ez összességében pedig rányomja a bélyegét mindenki arckifejezésére” – árulta el.

Ha és ha, akkor reménykedhetünk

Bánhidi Ákos érdeklődésünkre arra is kitért, hogy a válogatottnak nem kell majd rangsorolnia a különféle számok között a lehetséges jobb eredmény tükrében. Mint mondta, bár a legjobbjainknak is vannak olyan távjai, amiket esetleg kevésbé szeretnek, így másikat helyeznek prioritásba, de ez nem azt jelenti, hogy éremesély nélkül állnának oda bármely számhoz. Ráadásul kellő pihenőidő is rendelkezésre áll a versenynapok között, hogy ezeket abszolút tudják adaptálni – tette hozzá. Tehát nyugodt szívvel kijelenthető, hogy

a versenyzők egyik futam tekintetében sem fognak kevésbé küzdeni,

mert ennél sokkal többet is végre kell tudniuk egy normál verseny terhelése alatt hajtani, amire – hál' Isten – nagyon fel vannak készülve – emelte ki.

Az esélyeket illetően a csapat edzője emlékeztetett, hogy a világkupa-sorozatban, amely folyamatos helytállást igényelt, biztató eredmények születtek, köztük szép dobogós helyezésekkel. A legfontosabbak között említette, hogy ha nem töri meg semmi a felkészülési munkájukat, akkor bőven olyan állapotba kerülhetnek, mint az első világkupán voltak, amit a négy közül a legrelevánsabbnak tekint. Reményei szerint ez több távra is igaz lehet, mert egyrészt van kellő szünet a versenynapok között, másrészt nincsenek rákényszerítve, hogy tízenként futamokat menjenek naponta – ismételte meg.

Bánhidi Ákos végül hangsúlyozta: már azzal is nagyon elégedett lesz, ha mindenki kihozza magából a 100 százalékot. Ha a felkészülés és ez sikerül, valamint képesek lesznek a sportolók fejben rendezni azt, hogy most a négyévenkénti megmérettetésen, tehát az olimpián kell bizonyítaniuk, ami lényegében egy olyan színielőadás, aminek nincs főpróbája, akkor

reménykedhetünk éremben, érmekben.