Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Marosi Ádám a férfi öttusázók lovaglás versenyszámában a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Tokió Stadionban 2021. augusztus 7-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Jövőre döntenek arról, mi váltsa a lovaglást az öttusában

Nyolcadszor választották meg elnöknek Klaus Schormannt.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) közgyűlése helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi döntését, mely szerint a lovas szám nélküli lebonyolításról szóló javaslatot nyújtanak be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2028-as Los Angeles-i játékokra vonatkozóan.

Az online kongresszuson 92-en szavazhattak, hárman tartózkodtak, 81 voks volt érvényes, a lovaglás cseréjére vonatkozó kérdésre pedig 66 támogató és 15 ellenszavazat érkezett. A tagok egyúttal arról is határoztak, hogy a cseréről, az új számról a végleges döntés - az összes érintettel történő egyeztetés után - egy év múlva, a 2022-es kongresszuson születik meg.

A tagság ismét - immár nyolcadszor - megválasztotta elnöknek a 75 esztendős német Klaus Schormannt, aki újabb mandátuma lejártakor 32 éve lesz hivatalban. Ennél a körnél 84 szavazat volt érvényes, a pozícióért egyedül indult jelenlegi elnök 72 támogató voksot kapott 12 nemmel szemben. Alelnöknek választották a spanyol Juan Antonio Samaranchot, a francia Joël Bouzou-t, az egyiptomi Sarif el-Elaint, az orosz Vjacseszlav Aminovot és a mexikói Juan Manzót.

A UIPM végrehajtó bizottsága november 4-én hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. Ezt követően nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai kiválóságai, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott "abszurd döntést". Ezt követően ugyancsak itthon korábbi és jelenleg is aktív versenyzők, edzők, versenybírók, színészek, más sportágak képviselői kiálltak a lovas szám mellett, és kiáltványt fogalmaztak meg Thomas Bach NOB-elnöknek címezve. Ebben jelezték, hogy a döntést a nyilvánosság kizárásával, az öttusázótársadalom véleményének megkérdezése nélkül hozta meg a vezetőség, amely arra hivatkozott, hogy a NOB ragaszkodott ehhez a változtatáshoz annak fejében, hogy a sportág továbbra is az olimpia programján szerepelhessen. Egyúttal arra kérték Bachot, hogy hatáskörénél fogva lépjen fel a döntés ellen, "amely nyilvánvalóan káros és ártalmas nemcsak az öttusasportra, hanem az olimpiai játékok presztízsére nézve is".

Később a magyar szövetség - miután tájékoztatta a tagszervezeteit, továbbá a sportvezetőket és a versenyzőket a kialakult helyzetről, a végrehajtó bizottság döntéséhez vezető okokról - nyilatkozatot adott ki. Ebben többek között kérte, hogy a UIPM vizsgálja meg újra annak lehetőségét, hogy a lovaglás a 2024-es olimpia után, 2028-ban is szerepeljen az öttusaprogramban.

E hét csütörtökén az összes brit és magyar, még élő olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további ötkarikás érmesek - összesen negyvenhatan - fordultak levélben a NOB elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.

A UIPM végrehajtó bizottságának már most szerdáig el kellett küldenie a javaslatát a NOB-nak - november 24-e volt a határidő -, melynek programbizottsága december 1-jén ül össze, majd 7-9-én a végrehajtó testület foglalkozik a 2028-as ötkarikás műsorral. A tagságnak a pekingi téli olimpia idején lesz lehetősége jóváhagyni az előterjesztést.

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán - egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×