Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Súlyos büntetést szabtak ki a riói olimpiai botrányért

Közel 31 év börtönbüntésre ítélték Carlos Arthur Nuzmant, a Brazil Olimpiai Bizottság (COB) és a riói olimpia szervezőbizottságának volt elnökét, többek között azért, mert szavazatokat vásárolt az ötkarikás játékok rendezésének elnyeréséhez.

A 79 esztendős jogászt korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és adócsalás vádjában találták bűnösnek, ezért 30 év 11 hónap börtönbüntetést szabtak ki rá. Nuzmannak addig nem kell börtönbe vonulnia, míg a fellebbezését meg nem hallgatja a bíróság.

Nuzman, illetve további öt személy ellen 2017. október 17-én emeltek vádat vesztegetés, pénzmosás és pénzügyi szabályok megsértése miatt. Nuzmant azzal a gyanúval tartóztatta le a brazil rendőrség, hogy az ő segítségével kétmillió dollárnyi kenőpénzt utaltak át elsősorban afrikai NOB-tagoknak a 2016-os ötkarikás helyszínről döntő 2009-es voksolás előtt. A letartóztatás után a NOB a szervezetben betöltött minden tisztségéből felfüggesztette Nuzmant, aki a nemzetközi bizottság tiszteletbeli tagja volt, illetve a 2020-as tokiói játékok előkészületeit felügyelő bizottságban tevékenykedett.

Börtönbüntetést szabtak ki az ügyben a 2016 óta börtönben lévő Sergio Cabralra, Rio állam korábbi kormányzójára és további két személyre. Ők is részt vettek a vesztegetési folyamatban, amely során - mint Cabral két éve bevallotta - Lamine Diacknak, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkori elnökének és NOB-tagnak 1,5 millió dollárt fizettek, hogy Rio hét szavazatot kapjon a NOB 2009-es koppenhágai helyszínválasztó kongresszusán. Később még 500 ezer dollárt fizettek Diack fiának, Papa Diacknak további három szavazat megszerzéséért.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×