Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő
Krasznaja Poljana, 2014. február 19.A későbbi győztes orosz Vik Vajld (b) és a svájci Simon Schoch a 2014-es szocsi téli olimpia férfi hódeszka párhuzamos óriás-műlesiklásának negyeddöntőjében a Krasznaja Poljana-i Roza Hutor Extrém Parkban 2014. február 19-én. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Sportközgazdász: okos döntés lenne, ha újra Japánban lenne olimpia

Alig lett vége a tokiói játékoknak, Szapporo már pályázna a 2030-as téli játékokra.

Hasimoto Szeiko, a tokiói nyári olimpia és a paralimpia szervezőbizottságának vezetője örömmel fogadná, ha Japán a közeljövőben megint ötkarikás játékok házigazdája lenne, és 2030-ban Szapporo adna otthont a téli olimpiának és paralimpiának. A japán település 1972-ben már rendezett téli olimpiát.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint értelmes politikai döntés lenne Japán részéről a téli olimpia és paralimpia megrendezése, hiszen a tokiói nyári játékok nem tudta megmutatni azt, amit a japán szervezők, az ország, illetve annak vezetése szeretett volna. Szerinte az, hogy belátható időn belül hasznosítanák azokat az infrastruktúrákat, kiépített logisztikai folyamatokat, azt a típusú tudásbázist, ami az olimpia megszervezésével létrejött, jó és okos döntés.

Nyilván egy nyári és egy téli olimpia más-más struktúrával bír, eltérő eszközigénye van, de például Szapporóban adott az infrastruktúra, ami a költségek szempontjából igen kedvező, ahogyan a tokiói olimpia megszervezésében és működtetésében közreműködő önkénteseknek, illetve a szervezői csapatnak az egyben tartása is megtakarítást jelentene.

Dénes Ferenc azt is kiemelte, hogy egy téli olimpia nagyságrendekkel olcsóbb, hozzávetőlegesen ötmilliárd dollár körüli összegből megrendezhető.

„Persze ehhez képest Szocsiban 50 milliárd volt a bevallott költségvetés, de az extrém volt”

– jegyezte meg.

Persze a bevételek is kisebbek egy téli olimpia esetében, aminek a meghatározó részét a televíziók adják – folytatta a szakember. Márpedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – gazdaságilag nagyon logikusan – négyéves ciklusra köt szerződéseket, ezáltal képes a bevételeket mozgatni, és megerősíteni a szervezőket a bevételi oldalon.

Anyári olimpia és a paralimpia gazdasági eredményeiről,előzetes gyorsjelentés késő őszre várható, a nagyobb volumenű hatástanulmányra azonban fél évet is várni kell majd. A szakember szerint mindenesetre

nagy meglepetés lenne, ha szervezők nyereségről számolnának be.

Igaz, Szocsiban is előfordult az „a vicces történet”, hogy miközben azt mondták, hogy 50 milliárdba került az olimpia, ami „horribilis összeg”, a szervezőbizottság elnöke nyugodtan közölte: 200 milliárd nyereséggel zártak, mondván, az infrastruktúra kiépítése nem rájuk tartozik – emlékeztetett Dénes Ferenc, aki szerint ebben igaza is volt, hiszen ha csak szigorúan a szervezés költségeit és a szervezőbizottsághoz befolyt tételeket nézzük, akkor általában ezek a sportesemények nyereségesek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×