Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Védőmaszkos emberek sétálnak a virágzó cseresznyefák alatt egy tokiói parkban 2021. március 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Négy hónap sincs az olimpiáig: minden eddiginél erősebb járványhullámra készülnek Tokióban

Szigorúbb járványügyi intézkedések bevezetésére kérte a japán kormányt Juriko Kojke tokiói kormányzó, hogy megfékezzék a fővárosban és környékén a koronavírus terjedését.

Közben a sajtóban olyan a kormány által azóta cáfolt hírek láttak napvilágot, hogy alig négy hónappal a tokiói nyári olimpia előtt a hatóságok azt fontolgatják, hogy előnyben részesítik az olimpikonokat és paralimpikonokat az oltási kampány során, amely Japánban jóval később vette kezdetét, mint más fejlett országokban.

A tokiói kormányzó egészségügyi szakértőkkel tartott tanácskozása után kért nagyobb szigort a kormánytól. Arra figyelmeztetett, hogy

a fertőzöttek számának robbanásszerű növekedése miatt újabb járványhullám söpörhet végig, amely súlyosabb lehet a legtöbb halálesetet okozó harmadiknál. Szakértők pedig arra is figyelmeztettek, hogy nő a fertőzőképesebb vírusmutánsok aránya.

Tokió prefektúrában szerdán 555 új fertőzöttet regisztráltak, a legtöbbet február eleje óta. A fertőzöttek száma azóta kezdett emelkedni, hogy március közepén feloldották Tokióra vonatkozóan is az egészségügyi vészhelyzetet. Juriko arra figyelmeztetett, hogy Tokió úgy járhat, mint Oszaka prefektúra, ahol siettek a korlátozások feloldásával, és azóta rekordokat döntöget a fertőzöttek száma.

Három nyugati prefektúrában, Oszakában, Hjógóban és Mijagiban hétfőn léptették életbe újra az egy hónapra bevezetett, célzott járványügyi korlátozásokat, hogy megfékezzék a fertőzőbb vírustörzsek terjedését.

Szuga Josihide kormányfő vasárnap azt mondta, hogy szükség esetén szélesíteni fogják azokat az intézkedéseket, amelyek révén a regionális kormányok saját hatáskörben zárhatják be korábban az éttermeket és a bárokat, és büntethetik meg azokat, akik nem tesznek eleget az járványügyi előírásoknak.

A Kyodo japán hírügynökség rámutat arra, hogy

Juriko Kojke kormányzó felhívása alig négy hónappal a július 23-án kezdődő tokiói nyári olimpia előtt hangzott el.

A hírügynökség tokiói illetékesekre hivatkozva azt írta, a hatóságok azt fontolgatják, hogy az oltási kampány során előnyben részesítik az olimpikonokat és paralimpikonokat, és június végére mindnyájukat beoltják. A hír felhördülést okozott a közösségi médiában, tekintettel arra, hogy Japánban az oltási kampány nagy késéssel kezdődött a többi fejlett országhoz képest.

Eddig csak a Pfizer amerikai gyógyszergyár vakcináját engedélyezték a hatóságok, és február óta csak egymillió ember kapta meg az első dózist a 126 milliós szigetországban. Az idősebb korosztály oltása csak a jövő héten veszi kezdetét.

Az olimpikonok beoltásával kapcsolatos hírre reagálva Kato Kacunobu kormányfőtitkár leszögezte, hogy jelenleg nincsenek ilyen tervek. "Adják be először az édesanyámnak. (...) Az atléták fiatalok és egészségesek" – írta a Twitteren.

Sokan arra hívták fel a figyelmet, hogy az eredeti tervek szerint az oltási kampány során az egészségügyi dolgozókat, az időseket és a krónikus betegeket részesítik előnyben, és valószínűtlen, hogy a többiek nyár előtt megkapják az oltást.

Miközben a japán kormány ragaszkodik ahhoz, hogy júliusban megtartsa az olimpiát, a japánok túlnyomó többsége a sportesemény lemondását vagy ismételt elhalasztását akarja. A Kyodo felhívja a figyelmet arra, hogy a közelmúltban több, az olimpiai felkészülés jegyében zajló sportági eseményt töröltek vagy elhalasztottak a járvány miatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×