Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőjében játszott San Marino-Magyarország mérkőzésen Serravalle-ben 2021. március 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Vasini

Marco Rossi: az andorrai gólnál sokkal fájóbb Kalmár Zsolt sérülése

A válogatott kapitánya szerint a második félidőre sokat javult a játék.

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának a kapott gól miatt volt némi hiányérzete az Andorra elleni 4-1-es győzelem után, és sajnálta Kalmár Zsolt térdsérülését.

„Tisztában voltunk azzal, hogy nehéz mérkőzés várhat ránk, ha nem koncentrálunk megfelelően, vagy nem vagyunk kellően motiváltak – mondta a mérkőzés után Marco Rossi az MLSZ honlapjának beszámolója szerint. – Ebből a szempontból jól teljesítettünk, ám az első félidő így is nehéz, Andorra jól védekezett, próbált magasan letámadni bennünket, mi pedig engedtük ezt azzal, hogy sokat passzoltunk hátrafelé. El kell ismerni, ez eleinte okozott némi zavart. A második félidőben sokat javult a játékunk, jobb helyeken játszottuk meg a labdákat. Szerettem volna kapott gól nélkül zárni, de az andorrai találatnál is sokkal fájóbb Kalmár Zsolt sérülése, félek, hogy nem fog tudni játszani az Európa-bajnokságon.”

Marco Rossi az elmúlt hétről és a megszerzett hét pontról azt mondta, összességében elégedett, de sajnálja azt az egyperces rövidzárlatot, amikor két gólt is kapott a csapat a lengyelektől.

„A lengyelek ellen jól teljesítettünk, azon a mérkőzésen győzelmet érdemeltünk volna, utána pedig hoztuk a kötelezőt, ami nem mindig egyszerű feladat, nézzük csak meg a németeket és a portugálokat, akik pontokat vesztettek aktuális selejtezőjükön.”

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×