eur:
408.94
usd:
375.21
bux:
74396.82
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Senna 1993-ban, Hockenheimban (Wikipédia/Runmatze~commonswiki / Landmensch)

Kiderült, ki a valaha volt leggyorsabb F1-es pilóta

Egy számítógépes algoritmus kiszámolta; meglehetősen kicsik a különbségek.

A világbajnoki sorozat irányítói az egyik hivatalos partnert, az Amazon Web Services-t kérték fel arra, hogy az időmérő edzésekről rendelkezésre álló adatok alapján készítsen egy számítógépes modellt, amely meg tudja állapítani, hogy ki a valaha volt leggyorsabb pilóta az autósport elitkategóriájában.

Az eredmény némiképp csalóka lehet, mivel csak az 1983-tól meglévő adatokat adták át a cégnek az elemzéshez és az algoritmus megalkotásához.

Az eredmény szerint az 1994-ben elhunyt háromszoros világbajnok brazil Ayrton Senna minden idők leggyorsabb Forma-1-es versenyzője. A hétszeres világbajnok Michael Schumacher végzett a második helyen 0.114 másodperces lemaradással, míg az algoritmus számításai szerint a most címvédő, hatszoros vb-győztes brit Lewis Hamilton 0.275 másodperccel maradna el Sennától egy körön.

Negyedik lett a jelenkor nagy tehetségei között számon tartott holland Max Verstappen (0.280 másodperc hátrány), ötödikként pedig a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso (0.309 mp hátrány) zárt.

A kedden nyilvánosságra hozott számítógépes modell által készített 20 fős listából több nagy név is hiányzik, így például a kolumbiai Juan-Pablo Montoya, akinek 2004-ben Monzában, a Williamsszel egy körön felállított 262 kilométer/órás átlagsebesség-rekordját 2018-ban döntötte meg a 2007-ben vb-győztes finn Kimi Räikkönen a Ferrari volánja mögött (263 kilométer/óra). A 40 évesen most is aktív Räikkönen szintén nem szerepel a rangsorban.

Bekerült viszont meglepetésre a legjobb 20 közé a 111 futamon egy pole pozícióig és egy győzelemig (2008, Hungaroring) jutó finn Heikki Kovalainen, aki 2013-ban távozott a Forma-1-ből. A most 38 éves versenyző a formula1.com összeállítása szerint azért kerülhetett az előkelő nyolcadik helyre, mert az algoritmus elsősorban azt vette figyelembe, hogy az időmérő edzéseken az adott pilóta gyorsabb volt-e, vagy csak kicsivel maradt-e el a kiváló köridőket autózó csapattársánál.

A szintén csak egy futamgyőzelemmel rendelkező Jarno Trulli kilencedik helye valamelyest érthető, a 46 esztendős versenyző ugyanis híres volt arról, hogy nagyon gyors volt egy körön, ám az időmérőkön elért előkelő rajtpozícióját nem tudta megfelelően kamatoztatni a versenyeken.

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel a 10., a szintén négy vb-címet begyűjtött Alain Prost 20. lett a listán, melyről ugyanakkor lemaradt például Nigel Mansell és Mika Häkkinen, ugyanakkor a 15. helyen ott van az F1-ben csak a második idényét töltő brit Lando Norris. Érdekesség, hogy az idén ülés nélkül maradt, de a koronavírusos Sergio Pérezt két futamon helyettesítő Nico Hülkenberg 12. lett a rangsorban.

A szurkolók a Forma-1 hivatalos Twitter-oldalán a lista publikálásakor megragadták a lehetőséget, hogy a Ferrarival szenvedő Vettel idei gyenge teljesítményén élcelődjenek. Egyikük azt írta, "amikor már azt gondolnád, hogy 2020 nem alakulhat ennél rosszabbul Sebastian számára, egy ilyen listán a 10. helyen végez Jarno Trulli mögött".

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×