"Minden halál fájdalmas, ha valaki fiatalon hal meg, az még fájdalmasabb. Ráadásul tudtuk, hogy Tibor beteg, sőt azt is, hogy orvosi szempontból eléggé nehéz helyzetben van. Ettől függetlenül, Tibort ismerve, mindig csak arra gondoltunk, ami az egész életét is jellemezte, hogy ő ezt is meg fogja oldani. A lehetetlent is megoldja. Az egész pályafutása olyan volt, hogy ha valamit elhatározott, akkor azt megoldotta" – fejtette ki Faragó Tamás a szerdán, súlyos betegség után elhunyt háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóról, Benedek Tiborról.

Mint mondta, elvesztettünk egy sportembert, olyan személyiségét az uszodai világnak, aki mindig, minden edzésre, minden mérkőzésre komolyan érkezett, és másoktól is elvárta ezt a komolyságot. Faragó Tamás szerint leginkább saját magát vette komolyan.

"Olyan űrt hagyott maga után, amit nehéz lesz pótolni, és nagyon nehéz lesz ezt feldolgozni, mert bárhová megyünk majd az uszodában, Tibort mindig ott látjuk majd" – mondta az olimpiai és világbajnok pólós, aki beszélt arról is, hogyan viselte súlyos betegségét Benedek Tibor.

"Egy férfi, ha beteg, nemcsak, hogy megpróbálja titkolni, hanem még szégyell is magát, hogy megbetegedett. Tibor zárkózott volt, megpróbálta az egészet úgy kezelni, hogy ő egy erős egyéniség, aki nehéz helyzet előtt áll, de máskor is állt nehéz helyzet előtt, és azt is megoldotta. Próbált vidám lenni, úgy viselkedni, mintha semmi sem történt volna vele, miközben mi, a játékostársai, a kollégái tudtuk, milyen nehéz lehet neki, mert ez nem egy kis feladat" – emlékezett vissza Faragó Tamás.

Úgy látja, Benedek Tibor edzőként is fantasztikusat alkotott, példakép volt, mindenki tudta az uszodában, hogy ki ő, és milyen képességekkel rendelkezik. "Nemcsak azt határozta el fiatal korában, hogy olimpiai bajnok lesz, hanem minden vágya az volt olimpiai bajnokként is, hogy ő is a csúcsra vezessen egy csapatot, és ha olimpiát nem is, de világbajnokságot nyert edzőként is" – mondta róla Faragó Tamás. Kiemelte utolsó munkáját is, amikor az UVSE-ben egy gyakorlatilag gyerekekből álló csapatot, amelyről mindenki lemondott, az első évben a középmezőnybe hozott fel, és közben sok, tehetséges, leendő klasszisjátékost nevelt.