Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vuhszi, 2018. július 25.Szilágyi Áron a vuhszi vívó-világbajnokság férfi kard csapatversenyének negyeddöntőjében vívott Magyarország-Németország mérkőzésen 2018. július 25-én. A magyarok bronzérmet nyertek. (MTI/EPA/Aleksandar Plavevski)
Nyitókép: MTI/EPA/Aleksandar Plavevski

Szilágyi Áron: nekünk, sportolóknak részt kell vállalnunk a járvány leküzdésében

A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó nem zuhant össze az olimpia halasztásának hírére, inkább arra gondol, hogy bár csúcsformában van, sok embernek most nagyon nehéz, segíteni pedig úgy lehet, ha most a sportolók is otthon maradnak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan is bejelentette, hogy legfeljebb egy évvel elhalasztják a 2020-as nyári tokiói olimpiát. A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Szilágyi Áron már számított erre a döntésre, de mint az InfoRádióban elmondta, nem gondolta, hogy ilyen gyorsan megszületik a döntés.

"Elfogadjuk természetesen a döntést, a sportolók is tisztában vannak vele, hogy

a járvány megfékezése sokkal fontosabb, mint a sport.

Alávetjük magunkat ennek a döntésnek."

Hogy sportolóként szerencsésebb-e ez a korai bejelentés, arról azt mondta, "a bizonytalanság a legrosszabb, ugyanakkor még mindig nem világos, hogy mikor tervezi a NOB megtartani az olimpiát. Elvileg lehet jövő tavasszal vagy az év elején is. Kíváncsi vagyok a versenynaptárra, lesz-e nemzetközi verseny még idén, hogyan alakul a kvalifikáció, szóval vannak még kérdések" – sorolta a bizonytalan helyzet összetevőit.

Az elmúlt hetekben remek formában volt, két világkupaversenyt is megnyert egyéniben, ezért adódik a kérdés: személyesen hogyan érintik a fejlemények?

"Nem különösebben befolyásolja az olimpiai felkészülést az, hogy az évközi versenyeken hogyan teljesítünk. Kétszer jól jött ki nekem a forma februárban. Ott és akkor örültem ennek, de nem nagyon gondolok már ezekre a versenyekre, át kell programoznom a következő egy-két hónapot, ami valószínűleg nem a vívásról és a felkészülésről fog szólni, hanem arról, hogy

maradjak otthon, vigyázzak magamra, a családomra, a szeretteimre."

A Vasas biztosította neki, hogy a pasaréti vívóteremben egyedül vagy egy edzővel tovább készüljön, ami nagyon furcsa, mert általában ott naponta 300-400 gyerek megfordul. "Most ezeket az edzéseket is minimalizáljuk, hogy a kockázatot csökkentsük" – tette hozzá.

Szilágyi Áron szeretne egy kicsit formában is maradni, ezért otthon mindenképp megpróbál edzeni. A motivációról szólva elmondta, azért bele tud gondolni, hogy most nagyon sokaknak nehéz, rengetegen betegednek meg, veszítik el a szeretteiket, munkahelyüket, csődbe megy a kisvállalkozásuk, ezért nekik, sportolóknak szolidaritást kell vállalni, és részt venni a járvány leküzdésében.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×