Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Vívó-vk - olimpiai résztvevő a magyar női tőrcsapat

A lengyeleket kis különbséggel maga mögött tartva a rangsorban kijutott a tokiói olimpiára a magyar női tőrcsapat.

A szakág utolsó kvalifikációs viadalán, Kazanyban a magyarok - Kondricz Kata, Kreiss Fanni, Lupkovics Dóra, Pásztor Flóra összeállításban - a hatodik, a lengyelek pedig a negyedik helyen végeztek, ezzel a nyolcpontos előnyből kettő megmaradt - olvasható a hazai szövetség Facebook-oldalán.

A szakág hazai képviselői néhány hónapja még nehéz helyzetben voltak, de novemberben Kairóban hatodikak, decemberben a franciaországi St. Maurban pedig negyedikek lettek, ezzel jelentősen javultak az esélyeik.

Az idei első, januári versenyükön hetedik helyen végeztek Katowicében úgy, hogy két legnagyobb riválisuk, a lengyel és a német válogatott mögöttük zárt. A magyarok így az utolsó pontszerző verseny előtt kijutást érő pozícióban álltak, nyolc, illetve 15 ponttal megelőzve európai üldözőiket.

A ranglista első négy helyezettje automatikus induló, Oroszország, Olaszország és Franciaország helye százszázalékos volt már a tatárföldi verseny előtt is, az amerikaiak pedig megint eredményesen vívtak, ezzel szintén az első négy között végeztek.

A rangsor első négy helyezettje után minden zónából (Európa, Ázsia-Óceánia, Amerika, Afrika) még egy-egy - az 5-16. helyezettek közül a sorban következő legjobb - válogatott biztosította helyét a tokiói mezőnyben. Ami az európai helyet illeti, a kazanyi vk előtt a magyarok álltak kedvező pozícióban, és az volt a helyzet, hogy ha a lengyelek és a németek nem jutnak négy közé, saját eredményüktől függetlenül megőrzik pozíciójukat. A nyolcaddöntőből mindhárom válogatott továbblépett, majd a magyarok az olaszoktól (13-45), a németek pedig a franciáktól (33-45) kikaptak, a lengyelek viszont rendkívül kiélezett küzdelemben egy tussal (42-41) megverték az oroszokat. Ekkor még mindig nem szállt el teljesen az esély azzal, hogy ha a magyar csapat ötödik vagy hatodik lesz, a lengyel pedig negyedik, és marad még egy kicsi nyolcpontos előnyből.

A kvalifikációs rangsorba beszámító vk-eredmények közül mindkét válogatott egy kilencedik helyet cserélhetett ki. A magyar csapat 45-27-re verte a németeket, majd 45-37-re kikapott az oroszoktól, ezzel hatodik lett, míg a lengyelek 45-36-ra alulmaradtak az amerikaiakkal szemben, végül pedig 45-41-es vereséget szenvedtek a franciáktól, így a magyarok számára kedvező negyedik helyen zártak.

A magyar női tőrválogatott 12 év elteltével lehet ott újra az olimpián. A csapat indulása azt jelenti, hogy egyéniben is három vívó indítható ebben a szakágban.

Csampa Zsolt, a hazai szövetség elnöke a helyszínen tekintette meg a versenyt, ahogyan azt a közmédiának adott interjúban elmondta. Kiemelte, "a lányok Feczer Viktor vezetőedző irányításával az elmúlt egy évben óriási munkát végeztek, amelynek gyümölcse most érett be". Felemelő érzésnek nevezte, hogy elnökként átélhette a férfi párbajtőrcsapat 2016-os kvótaszerzését Vancouverben, illetve a mostani kijutást is. Csampa Zsolt hangsúlyozta, még további három csapatnak esélye van arra, hogy ott legyen Tokióban (férfi kard, női kard, férfi párbajtőr), és bízik az ő sikerükben is.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×