Dárdai Pál már a télen fel akart állni a Hertha kispadjáról – mondta el az Indexnek adott interjúban.

„Már a télen azt mondtam, hogy a 24 megszerzett pont nem reális, felülteljesítünk. Húzták a szájukat az újságírók.

A télen azt mondtam a vezetőknek, hogy nem folytatom, de akkor erősködtek, győzködtek, hogy nem mehetek el.

Pedig én már akkor sem akartam hallgatni mindenfelől, hogy a Bajnokok Ligája elérhető, elegem lett belőle. A BL-szinthez három-négy kulcsjátékos hiányzik. Ehhez jött még a példátlan sérüléshullám” - fejtette ki a vezetőedző, aki szerint a berlini csapat gyengébb szereplésének oka, hogy kevés helyzete és kapura lövése van egy meccsen.

Néhány héttel ezelőtt jelentették be, hogy Dárdai Pál az idény végén hagyja el a csapatot, utolsó mérkőzését a hétvégén a Leverkusen ellen játssza. A 43 éves tréner azt mondta: semmit nem csinálna másként.

„A sajtó szerette volna látni, hogy az első helyekért harcol ez a csapat, de mi erre nem állunk készen. Egyszerre beépíteni a fiatalokat, akikben benne van a hiba, és sok meccset nyerni nem lehet.

A szezon elején jól néztünk ki, voltak meglepetésszámba menő győzelmeink, de hosszú távon nem állunk készen arra, hogy a hatodik helyért csatázzunk.

Volt velem a Hertha hetedik és hatodik, majd tizedik, most is a tizedik helyért küzdünk, szerintem meg is lesz. Ennek az átlaga nyolcas. Nálam nevesebb edzők sem voltak képesek ennél jobb átlagra. Ott is van a helyünk, vagy amögött. Nem tudunk többet” - nyilatkozta, de hozzátette, lehet, hogy majd a következő edző bebizonyítja, hogy a tavaszi szezonban sem lehetetlen több pontot szerezni, mint ősszel.

Kiemelte: az első számú lelkes szurkolója lesz az utódnak, Ante Covicnak, akit az utánpótlásból ismer, fia, Palkó is játszott nála.

Emelt fővel

Amikor végül közölték vele, hogy nyártól nem számítanak rá, elfogadta a döntést, és nem értékeli bukásnak, hogy négy és fél év után távoznia kell. „Nem tudom, mire számítottak, de ilyen helyzetben nincs értelme vitatkozni. Elfogadtam. Az elnök megkönnyezte, átölelt, ő a lelke mélyén, azt hiszem szerette volna, hogy maradjak” - fejtette ki. Úgy érzi, jókor lett vége, mert

ha kiesett volna, akkor csak „szutyorogna” Berlinben, míg most egy nyugodt szezon végén, emelt fővel köszönhet el.

„Ha úgy nézem, befizetett engem a Hertha 4,5 éven át egy tanulmányútra, ahol kipróbálhattam, mit ér a tudásom. Azért ez egy elég gáláns ajándék. Amikor kineveztek, nem akartam edző lenni. Nem hittem, hogy képes vagyok rá. Úgy voltam vele, hogy majd egyszer, amikor már rutinosabb leszek. A magyar válogatottat sem akartam, de arra nem lehet nemet mondani. Bekerültem a mély vízbe, gyorsan kellett tanulni. Hogy az itt töltött négy év év alatt voltak sikerek, hogy anyagilag stabilizálódott a klub helyzete, több lett a bevételünk, valamelyest nekem, a stábomnak is köszönhető, de ez egy ilyen játék, adunk és kapunk is” - hangsúlyozta.

Sosem idegeskedett

Másoktól azt hallja, hogy kisimult lett. „Igaz, akkor sem voltam stresszes, amikor a csapatot kellett irányítani, hétről hétre kitalálni valami nyerő húzást. Más edző rágta a körmét, izgult, alig tudott enni, idegeskedett az öltözőben, rám ez nem volt sohasem jellemző.”

Edzői filozófiájáról azt mondta, az egy spanyol–holland mix, és merített Mezey Györgytől is, akitől edzéselméletben sokat lehet tanulni.

„A lenyomatom talán otthagytam a csapaton.

Majd biztos sokan elemzik még az edzői indulásomat, Didi Hamann és Lothar Matthäus itt sokszor megteszik a tévében, és ők szerencsére elég jókat mondanak rólam, értik, mit és miért teszek.”

Jó kezekben a válogatott

Dárdai Pál elmondta, hogy már eddig is kapott ajánlatokat, de konkrétumot nem említett. Viccesen megjegyezte, hogy szívesen megfontolná a Siófok ajánlatát, mert közel van a háza és élvezhetné a Balatont. A válogatottról szólva azt mondta, hogy a horvátok legyőzése az elmúlt harminc év legnagyobb sikere, ezek után furcsa lenne elküldeni Marco Rossit. Arról nem beszélve, jó kezekben van a válogatott, van karaktere a csapatnak. Szalai és Dzsudzsák megrázták magukat, lehet rájuk számítani – tette hozzá.

A volt szövetségi kapitány a magyar futball fejlesztéséről is elmondta a véleményét.

“Üdvözítő lenne, ha a klubok hatékonyan jelen lennének az általános iskolákban, kiépítenének egy hálózatot. Akiknek az alapokat időben megtanítanák, belenőnének, hogyan kell fordulni a kapunál, mit kell csinálni a pályán. Amikor jön a sípszó, a nyomás, amikor szűkül a tér és az idő, akkor felnőttkorukra is tudják alkalmazni azt, amit gyerekkorban megtanultak. És persze ahogy nőnek, egyre gyorsabbak legyenek.”

Kiemelte, hogy a magyar edzői licenc jó és a tananyag is, de az, hogy az edzők mennyire lelkiismeretesek, az már egy újabb lépés. „Ne akarjanak túl sokat tanítani, de az alapokat jól tanítsák meg, a hibákat időben javítsák ki.”

Elismerte, hogy ma sajnos kevés toptehetség van a kluboknál.

„Ha mindegyiknél lenne kettő vagy ne adj isten három, mennyivel jobb helyzetben lenne a magyar futball. Ma nem látok olyan gyereket, aki sprintben át tudja venni a labdát úgy, hogy ne veszítse el a sebességét. Efelé halad a futball, ezt kell megtanítani.

A labdabiztos játékos nem lehet olyan darabos, mint a dorogi szén, gyorsnak is kell lennie.”

Dárdai Pál szerint ha akarunk a magyar futballtól valamit, akkor lépni kell. “Ha már adom a nevem, ragaszkodom néhány elvemhez, ami óhatatlanul vitákat is szülhet.”

Jelezte, hogy tanulni fog, de még nem tudja, hogy Pécsen vagy Berlinben. Meglátogatja majd Liverpoolban Jürgen Klopp és Párizsban Thomas Tuchel edzéseit is. Emellett az angolját is csiszolni szeretné.