Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Hatalmas vita a teniszszövetség közgyűlésén

Több órás vitát követően a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) közgyűlése elfogadta kedden az elnökség 2018-as évi beszámolóját.

A budapesti tanácskozásra az elmúlt hónapokban változást sürgetők "Tiszta tenisz" kitűzővel érkeztek, köztük volt Markovits László, a Vasas elnöke, a korábbi kiváló sportolók közül Darnyi Tamás úszó és Gécsek Tibor kalapácsvető, továbbá a volt teniszezők közül Sávolt Attila, Temesvári Andrea, Szávay Ágnes és Kapros Anikó. A közgyűlés első három órája során az első napirendi pont, az elnökségi beszámoló előterjesztése közben éles vita alakult ki köztük és az MTSZ vezetése között. Az "ellenzék" az eredetileg közzétett öt napirendi ponton túl további öt pontot terjesztett elő, ezeket

a 219 fős tagság 116 nemmel, 78 igennel és 12 tartózkodással leszavazta, így nem kerültek terítékre.

A közelmúltban nyilvánosságot kapott ügyek közül többek közt szó esett a nyári salakos WTA-torna Bukarestben maradása, a nemzetközi szövetség által átalakított pontrendszer, az utánpótlás-képzésben tapasztalt problémák vagy a szövetség költségvetése mellett arról is, hogy a 244 oldalas elnökségi beszámoló tartalmát csak pénteken ismerhették meg a tagok. A fentieket Szűcs Lajos elnökön, Richter Attila főtitkáron és Juhász Gábor sportigazgatón kérte számon többek közt Márky Jenő, Sávolt Attila, Markovits László, Kapros Anikó és Szávay Ágnes. Végül a közgyűlés 138 igennel, 54 nemmel és 11 tartózkodással elfogadta az elnökség beszámolóját.

A legfontosabb napirendi pont után a tiltakozók nagy része elhagyta a termet,

a 163 ott maradt tag pedig a továbbiakban elfogadta az ellenőrző testület jelentését a tavalyi gazdálkodásról és működésről, és beválasztotta az elnökségbe Molnár Györgyöt. Ezt követően a közgyűlés az alacsony létszám miatt határozatképtelenné vált, így Szűcs Lajos közölte, hogy a 2018-as pénzügyi jelentést, valamint az idei költségvetés-tervezetet 15 napon belül ismét szavazásra bocsátják.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×