A Horvátország elleni győztes márciusi Eb-selejtező után Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott csatára egyes sajtóhírek szerint gyomorbántalmak miatt nem utazott egyből vissza Hoffenheimbe, de mára teljesen egészséges - számolt be az érintett a Nemzeti Sportnak adott interjújában.
Szalai Ádám a játékán kívül azzal is kitűnt a szlovák és a horvát meccs táján, hogy a vesztes nagyszombati összecsapást követően igen keményen értékelt a kamerák kereszttüzében, de ennek pozitív hozadéka is volt. Mint mondja: "három napig szinte mindenki a nyilatkozatommal foglalkozott, de így legalább a csapat nyugodtan készülhetett a következő meccsre".
Azt azért egyértelműsítette, "nem Szalai Ádám vagy Dzsudzsák Balázs öltözői beszéde miatt győztük le a horvátokat, hanem azért, mert valamennyi játékostársam igazi férfiként harcolta végig a mérkőzést".
Megítélése szerint "az utóbbi években egyszer sem futballoztunk ennyire magas szinten hazai pályán, a továbbiakban az a teljesítmény lehet a mérce".
A nyilatkozat keménységével kapcsolatban elmondta még, hogy
az embert gyerekkorától kezdve arra tanítják, hogy próbáljon mindenhol őszintén beszélni, kivéve a munkahelyén, mert abból baj lehet, "emiatt sokszor még azokat a mondatokat is félünk kimondani, amelyekben semmi személyeskedés vagy sértő szándék sincs,
és magunkkal szemben is kritikát gyakorolunk". Úgy érzi, "akadnak olyanok, akik a változás érdekében sem mernek egyenesen fogalmazni és bátran cselekedni, akkor sem, ha a változásnak három nap múlva kellene bekövetkeznie".
A kritikus szavak márpedig a saját teljesítményéről is szóltak. Furcsállta, hogy a nyilatkozata milyen reakciót váltott ki azokból az emberekből, "akik azért vannak vagy voltak benne a labdarúgásban, hogy változtassanak a magyar futball jelenlegi helyzetén".
Szalai Ádám jól érzi magát a válogatottnál, és szerinte Marco Rossi jól találta ki a rendszert, amelyben a nemzeti csapat játszik.
Szerinte
a személyiségfejlődésben is megmutatkozik, ha valaki hosszú éveken keresztül a hazájáért futballozhat.
A válogatottnál megélt élmények a pályán és a civil életben egyaránt sokat segítenek, hálás, hogy itt megküzdhetett olyan akadályokkal és nehézségekkel, amilyenekkel máshol nem találkoztott volna.
Arról, hogy miért nem "ömlik" a közösségi médiából, azt mondta, "csak azért, mert a világ felgyorsult, nem kell mindenkinek beállnia a sorba", elég a heti egy-két poszt.
Szalai Ádám bevallja, sok szabadideje van, vállalkozásokat indított be és új hobbijai is lettek; van például egy rászoruló gyerekeken segítő alapítványa (Játékidő Alapítvány), amely sokkal többet ad neki, mint a PlayStation vagy a "sorozatbámulás".
"Sohasem az vezérelt, hogy átutaljam az összeget egy bankszámlára, majd azt mondjam, segítettem. Szeretném megélni a személyes találkozás pillanatait, mert ezek legalább annyira formálják a jellememet, mint a labdarúgásban átélt élmények. (...) Ha egy-nullára vezet Horvátország, nem az jut eszembe, hogy megint hátrányba kerültünk, hanem az, hogy sok ember napi szinten küzd olyan problémákkal, amelyek mellett eltörpül, hogy a rivális szerezte az első gólt."
A legfontosabb pedig a családja.