eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Robbant az olimpiai bomba

A 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti szeptember 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB).

A NOB rendkívüli közgyűlésén kedden a 95 tagból 83 volt jelen Lausanne-ban, ahol eldöntötték, hogy egyszerre ítélik oda a két olimpia rendezésének jogát a szervezet szeptember 13. és 17. között esedékes 130. kongresszusán Limában.

A 2024-es játékok lebonyolítására Párizs és Los Angeles pályázik. A 2024-es versengésben alulmaradt városnak jelentkeznie kell 2028-ra, s ha egyikük sem érdeklődik az utóbbi olimpia iránt, akkor csak a 2024-es helyszín derül ki Peruban.

A NOB történetében másodszor fordul elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A lausanne-i tanácskozáson mindkét város prezentáción próbálta meggyőzni a jelenlévőket, hogy készen áll a 2024-es játékok lebonyolításra. Francia részről Emmanuel Macron elnök személyesen korteskedett a párizsi pályázat mellett.

A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda, viszont sikertelenül kandidált az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra. Az Egyesült Államokban legutóbb - Atlantában - 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.

Párizs korábban jelezte, hogy csak a 2024-es olimpia érdekli, míg Los Angeles nyitott volt a 2028-as rendezésre is.

A 2024-es játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is jelentkezett, de mind a négy város visszalépett a pályázattól.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×