Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Polgármester is bekerült a kajak-kenusok elnökségébe

Megtartotta tavaszi közgyűlését a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, amelyen a testület elfogadta a 2016-os elnöki és pénzügyi beszámolót, valamint a 2017-es esztendő pénzügyi tervét. A budapesti régió tagjaként pedig dr. Bácskai Jánost az elnökségbe választották, Janza Pétert pedig az ellenőrző testület elnökének szavazták meg - tudósít a kajakkenusport.hu.

Megemlékezéssel és ünnepi pillanatokkal indult a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közgyűlése, a sportág képviselői egy perces néma főhajtással emlékeztek a nemrégiben elhunyt paksi kenus edzőre, Hajba Antalra, valamint a sportág fiatal tehetségére, az U23-as világbajnok Janza Richárdra.

Szabó Szilvia, a sportág olimpiai ezüstérmese és Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke két születésnapost is köszöntött a plénum előtt: közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából, a sportág érdekében végzett kiemelkedő, áldozatos munkáját köszönte meg Farkas Zoltánnak, Tiszaújváros korábbi polgármesterének, tiszaújvárosi mesteredzőnek, valamint Ipacsné Magyarkuti Évának, aki fontos szerepet tölt be a sportág hagyományőrző bizottságában.

Ezt követően Baráth Etele, a közgyűlés elnöke a sportág stratégiai terveiről és megvalósulásáról, Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a sportág 2016-os szakmai tevékenységéről tartott beszámolót.

„Közösségünk növekedik, van stratégia, határozott jövőkép, stabilizálni tudtuk értékeinket és új kapukat nyitottunk, szélesebb a sportági tevékenységünk” – mondta Baráth Etele, aki a sportág új stratégiai elveit, célkitűzéseit is vázolta.

Hogy melyek ezek a szélesebb kapuk, arról Schmidt Gábor beszélt, aki hangsúlyozta, van mire büszkének lenni a sportágnak, hiszen több olyan programot, fejlesztést, projektet indított el a szövetség, amellyel úttörőmunkát végez a magyar sportban.

„A sportban elért sikereink mellett ezek az új projektek is alkotóerőnket szimbolizálják, növelik sportágunk társadalmi beágyazódását, ugyanakkor a sportág fenntarthatóságát, sikeres jövőképét is garantálják” – mondta az elnök, aki elmondta: a most induló Vízivándor, valamint a Bejárható Magyarország programmal is a sportág további sikereinek alapjait fektetik le. A versenysport területén is nagy lépéseket tesz a kajak-kenu sport: május végén minden idők legnagyobb Világkupa mezőnye randevúzik Szegeden, 63 ország 1000 sportolója száll majd vízre, júniusban sárkányhajó Európa-bajnokságnak, 2018-ban ismét Világkupát, majd 2019-ben olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendez Magyarország.

„Az állami sportirányítás továbbra is mögöttünk áll, az idény előtt megszavazott 800 milliós támogatásra ráemeltek, s 1,6 milliárd forintból tud elindulni a Maty-éri olimpiai központ fejlesztése, amelynek fő feladata a pálya kiszélesítése, az osztósziget infrastruktúrájának fejlesztésével egy kétoldalú, stadionhangulatú pálya kialakítása” – mondta Schmidt Gábor.

Kárai Péter gazdasági és vagyongazdálkodási alelnök 2016-os pénzügyi beszámolójának elfogadása után a 2017-es pénzügyi tervet is megszavazták a küldöttek. Mint megtudtuk, több forrásból gazdálkodhat ebben az esztendőben a sportág, amelynek az állami támogatások mellett az idei két világversenynek köszönhetően saját bevételei is nőnek. És több jut az egyesületekre, majd negyedmilliárd forint többlettel nő a tagszervezetek támogatása.

A közgyűlés végén új tisztségviselőket választott a sportág. Bácskai János, Ferencváros polgármestere, a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség elnöke a budapesti régió képviselője lett az elnökségben. Az ellenőrző testület elnökének Janza Pétert, tagoknak Dobruczky Zsoltot, Horváth Pétert, List Józsefet és Varga Andrást választották meg. Megszavazták a stratégiai bizottság tagjait is, a testületben Vaskuti István, Csabai Edvin, Csay Renáta, Sujbert Levente, Kőbán Rita, Béke László, Szemán Róbert és Storcz Botond kapott helyet.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×