Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Budapest versenyben az Európa Sportfővárosa címért

A Fővárosi Önkormányzat pályázatot nyújtott be, hogy Budapest 2019-ben elnyerhesse az Európa Sportfővárosa címet.

A European Capitals of Sport Association (Európai Sport Fővárosai Bizottság - ACES) 2001-ben hirdette meg először az Európa Sportfővárosa címet, a 2019-es pályázatban a magyar város Málagával verseng. A brüsszeli székhelyű ACES október 26. és 28. között hirdeti ki a győztest.

Pénteki sajtótájékoztatóján Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes közölte, Budapest már meglévő sporteseményekre fűzi fel a pályázatát, amely nem igényel külön infrastrukturális fejlesztéseket.

"Célunk a közösségtudat, az egészséges életmód és a fair play promotálása. A szemlebizottság már közölte, hogy nagy teljesítménynek tartja a Magyarországon bevezetett mindennapos testnevelést" - közölte Szalay-Bobrovniczky Alexandra. "Ez a pályázat segít Budapest 2024-es olimpiai pályázatának, médiafigyelmet irányít a fővárosra, és az egész éves aktivitás révén hasznos tapasztalatokra tehetünk szert."

Gian Francesco Lupattelli, az ACES elnöke elmondta:

"Az idén Torino viseli a címet, amely évente mintegy 1200 sporteseményt rendez, aztán Prága, Marseille és Szófia következik majd."

Kamuti Jenő, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának (BSU) elnöke, aki vendégként volt jelen az eseményen, az MTI kérdésére úgy fogalmazott:

"Mindkét pályázatot olvastam, és erősnek érzem Budapest anyagát. Ezt nemcsak az élsport miatt mondom, hanem sokkal inkább az egyre divatosabb szabadidősport miatt, illetve azért, mert a magyar főváros nagyon sok sportlétesítménnyel rendelkezik."

A városligeti tájékoztatón - melyen vendégként megjelent Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke - részt vett a nemzetközi bíráló bizottság 11, Budapesten tartózkodó tagja is, akik a hónap elején látogattak el Malagába.

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×