Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Rövidpályás úszó-vb - Hosszú Katinka ezüstérmes 200 méter gyorson

Hosszú Katinka 1:51.18 perces országos csúccsal második lett a 200 méter gyors vasárnapi döntőjében, ezzel négy arany, két ezüst és egy bronz után nyolcadik medálját is megszerezte az úszók dohai rövidpályás világbajnokságán.

Ideje 1:51.18 perc, amely országos csúcs, és egyetlen századdal gyengébb az eddigi világrekordnál, amelyet megdöntött a Hosszú előtt világbajnokként célba csapó svéd Sarah Sjöström (1:50.78 p). A magyar versenyző mostanáig élő csúcsa 1:51.41 perc volt, és idén nyáron, augusztus 27-én éppen Dohában, a rövidpályás világkupa-sorozat katari állomásán úszta.

Hosszú Katinka parádésan kezdett, ötvennél, száznál és százötven méternél is az élen haladt, Sjöström azonban még újítani tudott, befogta, majd meg is előzte őt. A magyar versenyző így nyolc éremmel (4, 3, 1) fejezte be dohai szereplését, és a világbajnokságnak legeredményesebb női résztvevője lett.

A döntő másik magyarja, Verrasztó Evelyn a nyolcadik helyen végzett 1:55.07-tel.

"Hihetetlenül boldog vagyok, hogy végül nyolc éremmel zártam! Egyéni csúcsot úsztam kétszázon, nem nyertem ugyan, ám emiatt nem vagyok bánatos. Sarah ma nagyon jó volt, gratulálok neki" - összegzett Hosszú Katinka a magyar szövetség Facebook-oldalán.

Hozzáfűzte, hogy talán az utolsó fordulónál a kelleténél hamarabb jött föl a víz alól.

"Nem delfineztem annyit, mint amennyit kellett volna, de nagyon nem emlékszem az egészre. Mentem, ahogy tudtam, különösebben fáradtnak sem éreztem magam - ellentétben délelőttel -, ez ma ezüsthöz volt elég" - mondta.

"Nagyon-nagyon jól sikerült ez az év, bár sokan gondolták azt, hogy 2013-at nem lehet felülmúlni. Nos nem tudom, hogy melyik volt a jobb, de azt kívánom magamnak, hogy a következő kettő is legyen ilyen jó, és akkor maximálisan elégedett leszek!" - közölte.

Verrasztó Evelyn így látta döntős szereplését:

"Leúsztam, mivel én is kezdek beteg lenni, ennél jobbat aligha várhattam magamtól. Ez a verseny azért volt fontos, mert végre megint döntőket úsztam egy világbajnokságon, négyből négyet, ami jelzi, az új út, amin elindultam, jó. Biztos vagyok benne, hogy még jobb lesz a folytatás."

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×