Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Az olimpián a hagyományok versenyeznek a gazdasági szabályokkal

Gazdasági oka van annak, hogy egy sportág bekerül-e az olimpia programjába - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabados Gábor sportközgazdász.

Gazdasági okokra vezethető vissza, hogy mely sportágak kerülnek be az olimpiai programba. Emiatt lett az ötkarikás műsor része a triatlon, a baseball - amely azóta kikerült a programból -, és a trambulin is eléggé népszerű ahhoz, hogy felvegyék a játékokon szereplő sportágak közé - fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Szabados Gábor sportközgazdász.

A magyar szurkolóknak fájhat, hogy a hagyományos sportágak olimpiai létét veszélyeztetik az újak. Azokban a sportágakban jók a magyarok, amelyek nagy érdeklődésre nem tartanak számot, így gazdasági erejük is csekély - emelte ki a sportközgazdász, példaként említve az öttusát, a kajak-kenut és a vívást. 2016-tól a golf és a rögbi is olimpiai sportág lesz.

Szabados Gábor szerint az olimpia az utolsó olyan szelete a sportgazdaságnak, ahol a hagyományok sok esetben versenyeznek a gazdasági szabályokkal. Tudjuk, hogy kik az olimpia szponzorai, pedig nem jelennek meg reklámtáblán - tette hozzá.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×