Ausztrália kezdetben a 2018-as tornára is kandidált, ám ettől visszalépett, és a négy évvel későbbi eseményre összpontosít. Az ausztrál pályázatot sötét lónak tartják, de az esélyeket növeli, hogy ez lehetne a földrész első világbajnoksága, még ha a szövetség az ázsiai szervezethez is tartozik.

A pályázati bizottság a magyar származású Peter Hargitayt vette fel a lobbizásra, abban bízva, hogy Joseph Blatter FIFA-elnök korábbi tanácsadója komoly hatással bír a végrehajtó bizottsági tagokra. Megéri neki az erőfeszítés, ugyanis 1,35 millió ausztrál dollárt már kapott, siker esetén pedig ennek a duplája üti a markát. Az ausztrálok nem bíznak semmit a véletlenre, ugyanis összesen 11,37 milliót fizetnek ki lobbistáknak, ha otthont adhatnak a vb-nek.

Az ausztrál nemzetet sportőrültnek tartják, ami szintén jó pontnak számít, és a létesítményhelyzet is megfelelő. A FIFA a közlekedés, az elszállásolás és a stadionok üzemeltetése kapcsán fogalmazott meg kritikát. Több Ausztráliában népszerű sportág - rögbi, ausztrál futball - képviselői amiatt tiltakoztak, hogy a vb miatt két hónapig nem használhatnák a stadionokat, ez pedig gondot okozna a versenyekben.

Három új stadiont kellene építeni, és három kivételével a többit fel kellene újítani, ez pedig hatalmas költséggel járna, de egy felmérés szerint a rendezés négyszer több pénzt generálna az ország gazdaságának, mint a 2000-es olimpia. Hátránynak tartják, hogy az időeltolódás miatt kevés lenne a néző Európában és Észak-Amerikában.

Katar

A 2016-os olimpia elbukása után a 2022-es vb-vel vigasztalódhat Katar, amelynek pályázatát a fogadóirodák favoritnak tartják. A kandidálás során többször jelezték, hogy a pályázat az egész arab világot képviseli, és a térség teljes támogatását élvezi. A szervezők szerint a vb-vel közelebb lehetne hozni egymáshoz az arab világot és a nyugatot. A FIFA elnöke áprilisban azt mondta, hogy a Közel-Kelet megérdemel egy világbajnokságot, ennek ellenére a hivatalos jelentés több területen is kockázatosnak nevezte a rendezést.

A 2006-os Ázsia Játékok lebonyolításában jól vizsgázott az 1,6 millió lakosú Katar, noha a futball-vb komolyabb kihívást jelent. A Közel-Kelet egyik leggazdagabb országa rengeteg pénzt költene a fejlesztésekre, lélegzetelállító stadionokat építene, és a nagy hőség ellen is megtalálták a megoldást: öt stadionban a napenergiát felhasználva a pályát és a nézőteret is légkondicionálnák, így a 40 Celsius-fok helyett 27 lenne.

A pályázati bizottság ügyvezetője megígérte, hogy a torna alatt lehet majd alkoholt fogyasztani az országban, noha az iszlám ezt tiltja, és kijutása esetén Izrael is részt vehetne a vb-n, annak ellenére, hogy Katar nem ismeri el a zsidó államot.

Katarban Mike Lee-t fogadták fel a lobbizásra, a brit férfi korábban segítette a londoni és a riói olimpiai pályázatot is. A rendezés népszerűsítését szolgálta, hogy Dohában rendezték a brazil-angol és a brazil-argentin válogatott meccset is. A katariak támogatója Ángel María Villar a spanyol szövetség elnöke, FIFA második embere.

Egyesült Államok

Katar nagy kihívójának tartják az amerikai pályázatot, amely októberben lépett vissza a 2018-as rendezéstől, és csak a 2022-es viadalra koncentrál. Az 1994-es tapasztalatok pozitívak, gazdasági téren nagy siker volt az első

amerikai világbajnokság, és mivel a sportág azóta sokat fejlődött az Egyesült Államokban, a második vb még nagyobb durranás lehet.

Stadionok terén nem lehet versenyezni a pályázattal, mivel az előzetesen kiválasztott 21 aréna átlagos befogadóképessége 77 ezer, és a legkisebb stadion is 65 ezres. Nem meglepő, hogy az amerikai rendezés esetén lehetne a legtöbb jegyet értékesíteni, közel ötmilliót, ami hatalmas bevétellel kecsegteti a FIFA-t. Hátránynak a nagy távolságokat és a hőséget tartják.

Japán

A 2002-es torna társrendezője ismét vb-nek adna otthont, és szakértők szerint túl korai lenne megint Japánnak ítélni a rendezési jogot, hiába vannak meg a megfelelő stadionok és az infrastruktúra, és hiába volt üzletileg sikeres a FIFA számára a nyolc évvel ezelőtti viadal. Az esélyeket rontja az is, hogy a 2026-os torna fő esélyesének Kínát tartják, egymás után pedig kétszer Kelet-Ázsia nem kapja meg a rendezési jogot.

Motoaki Inukai, a helyi futballszövetség elnöke korábban azt mondta, hogy a világbajnoki rendezés megvalósulásához szükség van arra, hogy Tokió kapja meg a 2016-os olimpiát. Annak ellenére nem léptek vissza a kandidálástól, hogy végül Rio de Janeiro rendezheti az ötkarikás játékokat. Japánban azt tervezték, hogy a két eseményre "egy kalap alatt építenek" 100 ezres stadiont Tokióban.

A szervezők egy igazi különlegességet biztosítanának a világnak: 208 ország 400 stadionjában összesen 360 millió ember nézhetné a meccsek valós idejű, 3D-s közvetítését óriáskivetítőkön.

Dél-Korea

A szenvedély, ami összeköt - ez a jelmondata a pályázatnak. Dél-Korea a hajrában jelentkezett, sokak meglepetésére, mivel a 2002-es rendezés rontja az esélyeket. Negatív hatással lehet a pályázatra az Észak-Koreával kiújult konfliktus.

Az infrastruktúra itt is rendben van, és bár 80 ezres stadion egyelőre nincs az országban, de a meglévő létesítmények remek állapotúak. Joseph Blatter FIFA-elnök november elején dicsérte a pályázatot.