Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Bekeményít a MOB: akkor inkább el se induljunk az olimpiára!

A Magyar Olimpiai Bizottság szerint abba kell hagyni a versenysportot Magyarországon, ha nem vonják vissza azt az intézkedést, amely szerint a sportorvosok, gyógytornászok és pszichológusok nem utazhatnak a válogatottakkal a világversenyekre.

November 1-jétől a sportegészségügyi szakemberek csak a szabadságuk terhére kísérhetik el a sportolókat a versenyekre. A Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető igazgatója szerint így semmi értelme az olimpiára menni, mert szakemberek nélkül esélytelenek lesznek a magyar sportolók.

"Ekkora előnyt nem lehet adni a versenytársaknak, hogy ezt a fajta tudományos segítséget kihúzzuk a csapat mögül" - mondta Molnár Zoltán.

A MOB ügyvezető igazgatója hozzátette: ha egy szakosztálynak lenne is pénze az egészségügyi ellátásra, ilyen szolgáltatást nem tud megvenni, hiszen azt csak speciális tudással rendelkező, arra szakosodott orvosok láthatják el.

Molnár Zoltán nem tud még egy olyan csapatról, amely egészségügyi szakemberek nélkül vágna neki az olimpiának.

A szabály már két éve él

A sportállamtitkár nem érti a sportkórház dolgozóinak felháborodását, mondván, hogy eddig is csak szabadidejükben utazhattak el a válogatottal, hiszen a rendelkezés már két éve érvényben van.

Elbert Gábor szerint az valóban gondot okozhat, hogy az Országos Sportegészségügyi Intézet dolgozóinak létszámát csökkentették, de az államtitkár szerint 50 millió forintot elkülönítettek arra, hogy a válogatott részére orvosokat, gyógytornászokat, pszichológusokat biztosítsanak.

Hangsúlyozta: az tarthatatlan, hogy a sportkórház nagyjából 15 orvosából egyszerre 13 legyen távol. Hozzátette azonban, hogy a MOB-nak minden anyagi támogatást megadtak az olimpiai felkészüléshez, amit csak kértek.

Hanganyag: Molnár Anikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×