Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Dübörög a magyar sport?

A magyar sport nyolc olimpiai aranyérmet nyert a 2004-es athéni olimpián. Egy évvel később - olimpiai számokban - hat aranyéremig jutottak a magyar sportolók. Nagy Tímea kedden nyert világbajnoki aranyérmével hétre emelkedett a 2006-os aranyérmek száma - s még nincs vége az esztendőnek. Javult volna a magyar sport?

Mondhatjuk igen, hiszen idén nem is rendeztek minden sportágban világversenyt. Ráadásul az öttusa-világbajnokság (november 15-22., Guatemalaváros) még előttünk van! De azért nincs még itt az ideje a pezsgőbontásnak.

Bár kevesebb világversenyt rendeztek-rendeznek az idén, a magyar sportolók, olimpiai számokban, eddig mindössze három (!) sportágban szereztek világbajnoki érmet. A hazai pályán rendezett kajakkenu-világbajnokságon tarolt a magyar csapat, 6 arany-, s három bronzérmet nyert "pekingi" számokban.

Vb-bronzérmes lett a sportlövő Gerebics Roland, s remekelnek Torinóban a vívók, akik az egyéni számokban nyertek aranyat (Nagy Tímea), ezüstöt (Nemcsik Zsolt) és bronzot (Mohamed Aida) is. Ez eddig az idei termés.

Persze, hozzátehetjük, bizonyos sportágakban az Európa-bajnokság közel olyan erős, mint a vb: jó példa erre a Belgrádban ezüstérmes férfi vízilabda-válogatott, vagy éppen az öttusa Európa-bajnokságon aranyérmet nyert Vörös Zsuzsa és Balogh Gábor teljesítménye.

Ugyanúgy kiemelkedő Zsivoczky Attila Eb-ezüstje tízpróbában, s le a kalappal a margitszigeti úszó Eb magyar csillagai, elsősorban a két számban győztes Cseh László, s a két (olimpiai számban) bronzérmes Kovács Ági előtt.

De azért nem árt tudni: Athénben hat sportágban nyertek aranyérmet a magyarok, s nyolcban szereztek érmet. Akkor mintha szélesebb alapokon állt volna a magyar sport.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti helyet hoztak össze a Tisza Pártnak a máshol szavazók

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×