Infostart.hu
eur:
366.94
usd:
316.54
bux:
148505.98
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed

Foci és politika: melyik meccset nézik?

A labdarúgó világbajnokság 64 meccsének számítások szerint összesen 32 milliárd nézője lesz - és ezekbe beletartoznak majd azok is, akik most először kísérhetik figyelemmel a rendezvényt a televízióban. Ezek a nézők azonban gyakran ki vannak szolgáltatva a nagypolitika kénye-kedvének.

Aki figyelemmel kísérte az iráni vezetők németországi látogatása elleni tiltakozásokat, az tudhatja, hogy a focilabda nyomában gyakran ott van a geopolitika is. A nemzetközi kapcsolatok ugyanígy befolyásolhatják azt is, hogy mely országokban mely meccseket nézhetik a nézők.

A BBC szerint Észak-Koreában a hatóságok például engedélyezték, hogy újrasugározzák a dél-koreai tévéadók vébé-közvetítéseit, de csak három nap késéssel.

Egységes identitást teremtenek a meccsek

A sztálinista elvekkel naponta bombázott észak-koreaiak viszont most furcsa módon drukkolhatnak a déli, kapitalista szomszédnak - amellyel papíron már ötvenhárom éve háborúban állnak.

Dél-Koreában mindezt a puha diplomácia eszközének, vagy talán a lassú víz partot mos elv érvényesülésének tartják. Az ottani hatóságok közölték is, remélik, hogy a tévésugárzás segít az egységes koreai identitás helyreállításában.

Mindehhez azonban Svájcban kellett rátenni a pecsétet a megállapodásra, ugyanis a sugárzási jogok a Infront Sport and Media nevű cég, a FIFA üzleti képviselője kezében vannak.

Afganisztán: 11-es helyett ima

Afganisztánban a tálib-rendszer tiltása után most először sugározzák élőben a világbajnokság mérkőzéseit. Korábban nemhogy tévén nem lehetett futballt nézni, de a vallási alapú rezsim még magát a futballt is először tiltotta, majd különféle rendelkezésekkel korlátozta. A játékosoknak például - imádkozáshoz - szüneteket kellett tartaniuk, a közönségnek pedig nem volt szabad kiabálnia.

Agyonlőtték a mozi miatt

A hónap elején Mogadishut hatalmába kerítő iszlám milícia szintén rossz hír volt a focirajongóknak. A sokat szenvedett szomáliai főváros lakosai ugyanis arra panaszkodtak, hogy a vallási buzgalom oda vezetett, hogy bezáratták azokat a helyeket, ahol kivetítőn sugározták volna a mérkőzéseket.

Az iszlámisták szóvivője szerint viszont nem a futballal, hanem a fiatalokat korrumpáló mozikkal nem értenek egyet az új vezetők. A hét elején egy hírügynökségi jelentés szerint két embert agyonlőttek, amikor milicisták bezárattak három, a meccseket is sugárzó mozit.

Marokkóban ingyen nézhetik

Közben a muzulmán világ más részein sokan most láthatják először ingyenesen élőben a világbajnokságot. Marokkóban például VI. Mohammed király személyesen járt közben azért, hogy a közszolgálati tévére is felkerüljenek a közvetítések.

Egyiptomba és Jordániában pedig a hatóságok nagy utcai kivetőket állíttatnak fel. Sok afrikai országban a nemzeti tévéadóknak nincs pénzük a sugárzási jogokra, így az emberek kávézókban és éttermekben, csak a műholdas közvetítéseket tudják követni. És vannak olyanok is, akik megpróbálják feltörni a kódolt adásokat - több-kevesebb sikerrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol a közvélemény-kutatások szerint egy szélsőjobboldali párt a második világháború óta először szerezheti meg az abszolút többséget egy német tartományban. Az AfD sikerét a keletnémet nosztalgiára, a bevándorlásellenességre és a Nyugattal szembeni neheztelésre építi, miközben listavezetőjét, a mindössze 35 éves Ulrich Siegmundot a Der Spiegel „Németország legveszélyesebb emberének” nevezte. Az AfD győzelme esetén is kérdéses a kormányalakítás, mivel egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele – abszolút többség híján akár patthelyzet is kialakulhat. Szász-Anhalt ráadásul csak a kezdet: szeptemberben újabb keletnémet tartományi választások következnek, amelyek komoly próbatétel elé állítják Friedrich Merz kancellárt és kormányát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×