Kedden elindult a 2026/2027-es tanév, ez számos változást hoz az iskolákban. Nemrégiben fogadta el az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ennek értelmében nagyobb önállóságot kapnak az iskolák és ezek igazgatói, illetve a tantestületek. A tanárok visszakapták a sztrájkjogukat, és a tárca küldött egy nem kötelező ajánláscsomagot is az alsó tagozatosokra vonatkozóan, amely alkalmazásával rugalmasabbá lehet tenni a tanítást, és akár 35 perces órákat is lehet tartani alsóban.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban elmondta, Győrben, ahol iskolaigazgató volt eddig, épp lejárt az 5 éves mandátuma, és az új pályázat során a nevelőtestület megkapta a lehetőséget, hogy szavazzon arról, támogatja-e az igazgató pályázatát, személyét vagy sem, ez pedig visszakapott jogosítvány a tanárok kezében.

A korábbi, pedagógus-életpályáról szóló törvény a pedagógiai program elfogadását is kivette a nevelőtestület véleményezési jogköréből, ez is visszakerül, de ennek működésére most még várni kell, sehol sem ezzel kezdődik a tanév.

Viszont már mostantól vehetnek fel munkaerőt az igazgatók munkáltatóként;

Horváth Péter szerint normális esetben ezzel eddig sem volt probléma, de lehetett gond, „ha a fenntartó makacs volt, vagy éppen nem volt ugyanaz a szándéka, amit az igazgató elképzelt”. Jelen pillanatban azonban már csak akkor akadályozhatja meg a fenntartó munkavállaló felvételét, ha annak valamiféle jogi akadálya van, nincs képben megfelelő végzettség, nincs meg az erkölcsi bizonyítvány, tehát a pályázat feltételeinek nem tud megfelelni.

Hogy a munkáltatói jogokat eddig gyakorló tankerületeknek vagy a Klebelsberg Központnak mi lesz a szerepe ezentúl, arról azt mondta, a központ teljes irányítói és kontrollszerepe a hírek szerint megszűnik, háttérintézményként maradhat meg, amely kutatásokkal fogja segíteni azt, hogy milyen irányt lenne érdemes venni az oktatásnak, de a beszerzések például a szakminisztériumhoz kerülnek át. A tankerületekre maradhat szerinte a bérszámfejtés és egyéb adminisztrációs tevékenység, de erről pontos képet még szintén nem lehet alkotni Horváth Péter szerint.

Az iskolák saját pedagógiai programot, szmsz-t is írhatnak majd, de szerinte normál esetben eddig sem volt gond, a fennhatóság eddig is csak „aláírt, pecsételt”, persze nem mindenhol volt zökkenőmentes a rendszer; most majd az lesz.

Horváth Péter nagyon reméli, hogy az új rendszer rugalmasabb lesz, mivel minden iskola más és más, mások lehetnek céljaik, az elképzeléseik is, ugyanígy a lehetőségeik, összességében szerinte mind a diákok, mind a pedagógusok részére sokkal több olyan lehetőséget kell adni, amely döntési, választási helyzetet teremt – a hozzá tartozó felelősséggel.

Igen ám, de mi lesz a pénzzel? Döntési jogkör pénz nélkül? A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint ez nehéz kérdés, és a válasz is sokféle.

„Nyilván jelen pillanatban az intézmények, amelyek nem alapítványi vagy egyházi fenntartásban vannak, mind az államhoz tartoznak, korábban önkormányzati fenntartásban voltak.

Azt a lehetőséget, hogy mindannyian önkormányzati feltárásba kerüljenek, én nagyon erősen túlzónak tartom, nem is reális, de egy vegyes rendszert én személy szerint szintén nem igazából tudnék támogatni.

Hogy a fenntartó jól teszi a dolgát, ahhoz egyrészt nyilván megfelelő finanszírozási feltételek kellenek, másrészt pedig olyan vezetők, akik valóban elkötelezettek az oktatás, az intézményeik iránt. Remélem, hogy ez lesz a megoldás. Az önállóság az iskolákban, tehát például az anyagi önállóság konkrétan nem feltétlenül lenne jó, nem szeretnék bérszámfejtéssel foglalkozni vagy szerződésben állni különböző közüzemekkel. De az kétségtelen, hogy annak nagyon örülnék, ha lenne egy olyan keret, amellyel nyilván ellenőrzötten és szabályszerűen gazdálkodhatnánk, és ezt fordíthatnám akár bizonyos bérelemekre, akár pedig bizonyos felújításokra, beszerzésekre, javításokra. Ezt látnám reálisabbnak, és én magam ezt tudnám támogatni leginkább” – hangsúlyozta Horváth Péter.

Ő maga 50 éve lépte át tanulóként az általa most igazgatóként vezetett iskola kapuját, szerinte az iskolai elvárások tisztázása fontos, ugyanakkor azt is el kell mondani, mit nyújt az iskola cserébe, az egész kerete pedig a jó közösség, szerinte a gyerekek is ezért választják elsősorban, illetve a továbbtanulás jobb elérhetősége miatt.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.