„Krausz Ferenc döntését a Magyar Corvin-lánc Testület sajnálattal vette tudomásul, és azt tiszteletben tartja” – írta a Magyar Corvin-lánc Testület a Telex megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy mit szólnak a Nobel-díjas fizikus kitüntetésről és az azzal járó testületi tagságról való lemondásához, miután kétszer is szembe került a testülettel.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szombaton lemondott a Magyar Corvin-lánc Testületben betöltött tagságáról és a Corvin-láncról, amely a magyar tudomány, irodalom és művészet kiválóságait ismeri el. Döntésének fő oka, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, a testület működése és az a szerep, amelyet véleménye szerint egy ilyen tekintélyű közösségnek fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben be kellene töltenie, jelentősen eltér egymástól.

A Magyar Corvin-lánc Testület közölte: nagyra értékeli és elismeri Krausz Ferenc jelentős kutatói és tudományos munkásságát, valamint mérvadó oktatói munkáját és példaértékű társadalmi szerepvállalását, aminek elismeréseként részesült a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben.

A testület természetesnek tartja, hogy a tagok egyes közéleti, tudományos vagy más kérdéseket eltérően ítélhetnek meg, ez Krausz Ferenc esetében sem volt másképp. Azonban a testület szerepére és működésére vonatkozó, a sajtóban megjelent véleményével nem ért egyet. Tudományos és közéleti munkásságát továbbra is nagyra értékeli, és további munkájához sok sikert kíván.

Maga Krausz Ferenc a lapnak azt mondta: „Döntésemet hosszú mérlegelés után, elvi okokból hoztam. Fő oka, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutottam: a Testület működése és az a szerep, amelyet véleményem szerint egy ilyen tekintélyű közösségnek fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben be kellene töltenie, jelentősen eltér egymástól. Ennek számomra fájó, de csak egyetlen példája az Élvonal Alapítvány ügye.”

A Nobel-díjas fizikus szerint a Corvin-lánc Testület lényegében egyetlen olyan jelentős közéleti, tudományos vagy erkölcsi kérdésben sem kívánt megszólalni, amelyben tagjainak tudása, tekintélye vagy erkölcsi felelőssége ezt indokolttá tehette volna.