Elutasítja a bankszövetség tiltakozását a kötelező tartalékráta emelésével szemben a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank azt hangsúlyozza, hogy a bankok kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, illetve azt is, hogy az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem képzelhető el. A jegybank kiemeli, hogy az infláció legyőzéséhez az MNB és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges. A Magyar Bankszövetség azt kifogásolta, hogy évente több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak az MNB döntése, amellyel április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak.

A vállalati és a lakossági hitelezés is lassult 2022 negyedik negyedévben – közölte az Magyar Nemzeti Bank. Az adatok szerint a vállalatok hitelállománya 311 milliárd forinttal bővült, ami 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest; a lakossági hitelállomány 101 milliárd forintos bővülése pedig éves összevetésben 34 százalékos lassulás. Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője kiemelte: a bizonytalanabbá váló gazdasági környezetben régiós szinten is lassult a hitelezés; és fokozott óvatosság jellemezte a kínálati valamint a keresleti oldalt is.

Hátrányosnak tartják a magyar szakmai szervezetek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal állatjóléti javaslatcsomagját a csirke- és tojástermelők számára. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezetben a ketreces tartás beszüntetését szorgalmazzák, és azt kérik, hogy egy állatra több hely jusson a telepeken. A NAK és a Baromfi Termék Tanács szerint az ajánlások kizárólag állatjóléti szempontokat vesznek figyelembe, a környezetvédelmi, gazdasági és szociális következményekkel nem számolnak. Az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége is ellenzi az állománysűrűség szigorú, több mint 70 százalékos csökkentését.

A főpolgármester arra kéri a budapesti orvosokat, hogy maradjanak a Magyar Orvosi Kamara tagjai, mert a köztestületet a főváros vezetése továbbra is kiemelt partnerének tekinti. Karácsony Gergely a kötelező tagság megszüntetése után Facebook-oldalán továbbra is közös érdeknek nevezte az orvosi kamara bevonását az egészségügy átalakításába.

Levélben fordul az Európai Bizottsághoz a DK európai parlamenti képviselője, mert szerinte veszélybe kerülhetnek a Magyarországnak járó uniós pénzek a Magyar Orvosi Kamarát érintő törvénnyel. Rónai Sándor úgy fogalmazott: a magyar kormány nem teljesítette a társadalmi egyeztetésre tett vállalásait, a parlamenti döntés előtt nem kérdezte meg a szakmai szereplőket. Előzőleg az Európai Bizottság szóvivője a Népszavának beszélt arról, hogy a testület több szempontból is vizsgálni fogja a törvénymódosítást és a kötelező kamarai tagságot megszüntető törvény elfogadásának körülményeit.

Fehéroroszországban tíz év börtönre ítélték Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistát. Az Európai Unió azonnali szabadon bocsátásra szólította fel Minszket, míg az Európa Tanács az igazságszolgáltatás elleni támadásnak nevezte a bebörtönzést. Alesz Bjaljacki alapította a Tavasz emberi jogi szervezetet, amely jogi és pénzügyi segítséget nyújtott a tüntetőknek a 2020-as fehéroroszországi zavargások idején. Most tüntetések finanszírozása és adócsalás miatt ítélték el. A demokráciapárti aktivista szerint politikai okokból üldözik.

Hadrendből kivont Leopard harckocsikat vásárolna a német kormány Svájctól. Berlin azt kérte, hogy a harckocsik egy részét a gyártó Rheinmetallnak adják el, mert a felújított harckocsikkal a NATO és az Európai Unió tagállamainak fegyverzetében tapasztalható hiányosságokat kívánják pótolni. Németország, Lengyelország, Portugália, Finnország és Svédország már korábban bejelentette, hogy Leopard harckocsikat küld Kijevnek. Berlin az adásvétel jóváhagyását kérte Berntől ugyanakkor megígérte, hogy a kapott tankokat nem adja át Ukrajnának.

Németország kérésére elhalasztották az uniós tagállamok a végszavazást a belsőégésű motorok 2035-től való betiltásáról. Az unió soros elnökségét betöltő Svédország illetékes diplomatája elmondta: Berlin további biztosítékokat szeretne kapni Brüsszeltől arra, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjármű-motorokban. A miniszterek kedden (már7) szavaztak volna a tervezetről, amelyről Olaszország, Lengyelország és Bulgária is fenntartását fogalmazta meg.

Újabb két hónappal meghosszabbították Eva Kaili és Marc Tarabella fogva tartását az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyben folytatott nyomozás részeként. A belga szövetségi ügyészség a múlt hónapban emelt vádat ellenük bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció gyanújával. A görög szocialista Eva Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok. A volt alelnök szintén letartóztatott élettársa, az olasz Francesco Giorgi később beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet Marokkó és Katar is arra használt, hogy megpróbáljon beavatkozni az Európai Parlament döntéseibe.