Egy nap alatt 213 többségében idős, krónikus beteg halt meg a koronavírus okozta betegség szövődményeiben. Újabb 3874 embernél igazolták a kórokozót. Az aktív fertőzöttek száma megközelíti a 250 ezret. 11 806 embert ápolnak kórházban, közülük 1.451-en vannak lélegeztetőgépen. A járvány kezdete óta 690 ezerre nőtt az igazoltan fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké eléri csaknem a 22 ezret. A kormányzati portál adatai szerint Magyarország a második az uniós oltási rangsorban. Több mint 2 millió 363 ezerre nőtt a beoltottak száma, ebből több mint 913 ezren a második dózist is megkapták.

Legkésőbb szerda délelőtt eléri a beoltottak száma Magyarországon a fokozatos nyitás előfeltételeként korábban megszabott 2 és fél milliót - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A szervezet hangsúlyozta: Pintér Sándor belügyminiszternek határozatban kell megállapítania, hogy megtörtént a 2 és fél milliomodik oltás. Ezután a kormányrendelet értelmében csak este 10 és 5 óra között lesz kijárási tilalom és a boltok reggel öttől este fél 10-ig lehetnek nyitva. Az iskolák, óvodák a pedagógusok oltása után április 19-én kinyithatnak. A vendéglátóhelyiségek ugyanakkor továbbra sem működhetnek normál üzemben. A szállodák sem fogadhatnak vendégeket.

Az új vírusmutánsok megjelenésével akár 70-80 százalékos átoltottságot is szükségesnek tart a járvány megállításához a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Szlávik János a közmédiának megismételte: két és fél millió ember beoltása után lehet arra számítani, hogy a beoltott tömeg valamennyire megváltoztatja a koronavírus-járvány lefolyását. Úgy vélte: ezen a héten kiderül, hogy a harmadik hullámnak az úgynevezett platófázisában van- e az ország. Véleménye szerint talán nyárra sok mindent vissza lehet hozni a normális életből.

Módszertani ajánlást készített a covid-betegek utógondozására az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet. Bogos Krisztina, az intézet főigazgatója az M1-en azt mondta: a koronavírus elsősorban a tüdőben okozhat károsodást, de szív-, érrendszeri és idegrendszeri szövődményeket is okozhat. Az intézet arra hívja fel a szakemberek figyelmét, hogy mely tünetekre kell odafigyelni, és azokkal hová kell irányítani a betegeket. A főigazgató kiemelte: nem függ össze a betegség súlyossága a hosszan tartó szövődmények kialakulásával.

Mindenkit oltásra biztat az ellenzéki pártszövetség és azt is kéri, mindenki kaphassa meg a vakcinát. A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői közleményükben úgy fogalmaznak: az oltás az egyetlen módja a koronavírus legyőzésének. Az ellenzéki pártok emellett bírálták a Fideszt és a kormányt, mert szerintük nem tett eleget a járvány megfékezéséért. A Fidesz úgy reagált: a baloldali pártok ma is aláírásokat gyűjtenek a kínai és az orosz vakcinák ellen.

Az időseknek és a betegeknek, köztük az idősotthonokban élőknek szentelte húsvéthétfői imáját Ferenc pápa. A Vatikánból interneten közvetítették a Mennyek királynője imádságot, amely a húsvét ünnepének befejezését jelenti a katolikus egyházban, és amely az Úrangyala imát helyettesíti. A járványügyi korlátozások miatt másodszor fordult elő, hogy a Vatikánban és nem a Szent Péter-téren rendezték Jézus feltámadása ünnepének szertartásait. Hétfőn is üres volt a Szent Péter-tér.

Megkezdődik a héten az Európai Unió által már engedélyezett koronavírus-elleni oltóanyagok gyártása Franciaországban. Az év végéig legalább 250 millió adag kerülhet ki a francia gyárakból. A gazdasági minisztérium azt közölte: a Delpharm nevű francia gyógyszergyártó üzemeiben szerdától gyártják a Pfizer-BioNTech vakcinát. Rövidesen megkezdődhet az engedélyezési eljárás alatt álló német CureVac oltóanyag, majd a Johnson & Johnson által gyártott, egydózisos Janssen-vakcina franciaországi gyártása is.

A megkérdezett németek többsége szerint nem sikerül a nyár végi határidőre befejezni az oltási kampányt. A szövetségi kormány terve szerint minden felnőttnek biztosítják az oltás lehetőségét legkésőbb a csillagászati nyár végéig, szeptember 22-ig. Így éppen a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra fejeződhet be az oltási kampány. A kormány szerint a két időpont közelsége egymáshoz csupán véletlen.

Aláírta az újraválasztására lehetőséget adó törvényt az orosz elnök. Ennek értelmében Vlagyimir Putyin még kétszer jelöltetheti magát a tisztségre. Az államfő mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson. A 68 éves Vlagyimir Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén.