Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Burning candle on black background, space for text
Nyitókép: Boris Ipatov/Getty Images

Elhunyt Návai Anikó

76 éves korában elhunyt az ismert hollywoodi riporter.

Elhunyt a népszerű újságíró-műsorvezető, Návai Anikó, aki számos külföldi sztárral készített interjút a pályafutása során – írja a Blikk.

Szegeden született, 1973-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően, 1973-ban kezdett el dolgozni szerkesztőként a Magyar Rádióban. Nyolc évvel később, 1981-ben a férjével, Skorka Györggyel az USA-ba költözött, s először Miamiban, majd New Yorkban telepedtek le. 2000-től kezdve, 23 éven át az egyetlen magyar tagja volt a Golden Globe-díjakat odaítélő Hollywood Foreign Press Associationnek.

New Yorkban került kapcsolatba a BBDO reklámügynökséggel, majd Tassy Jenő rádiós tudósító segítségével a Voice Of America riporterének állhatott Washingtonban négy évig, 1987-ig, aztán Los Angelesben. 1991-ben visszatért Magyarországra. Nem sokkal később megalapította az Atlantic Press nevű hírszolgáltató és PR-céget Bokor Pállal. Az USA-ba 1998-ban költözött vissza, de élete utolsó éveiben is sokat ingázott a két ország között.

2012 és 2016 között a Magyar Televízióban Szeretettel Hollywoodból című műsor műsorvezetője volt. Később egy rövid időre a TV2 munkatársa lett, illetve az AMC-nél is dolgozott, továbbá a Nők Lapjában publikált. Egy hamisított Scarlett Johansson-interjú miatt 2023-ban elbocsátotta a Hollywood Foreign Press Association.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×