Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Sunyovszky Sylvia színművész, kurátor, Jászai Mari-díjas érdemes művész (b2) és Wohlmuth István, az V. kerületi önkormányzat kulturális tanácsnoka (j) leleplezi Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész egykori lakóházának falán elhelyezett domborműves emléktáblát az V. kerületi Fejér György utcában 2018. október 25-én. Balról Bókay János gyermekgyógyász, Tolnay Klári rokona. Az eseményt a Klárika 100 Alapítvány szervezte. Tolnay Klári húsz évvel ezelőtt, 1998. október 27-én hunyt el.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt

Ők méltók Tolnay Klári művészeti örökségére

Hűvösvölgyi Ildikó és Seress Zoltán színművészek kapják meg idén a Tolnay Klári Művészeti Díjat; az elismeréseket szeptember 4-én, hétfőn adják át a Nógrád vármegyei Mohorán lévő Tolnay Klári Emlékházban - tájékoztatott Beniczky Viktória, a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület főtitkára.

A művészeti díj adományozásáról 2014-ben, a legendás színésznő születésének 100. évfordulóján döntöttek. A gerlét, Tolnay Klári legkedvesebb madarát ábrázoló díjat a Tolnay Klári-díj kuratóriuma ítéli oda.

Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész prózai és zenés-táncos darabokban is szerepelt. Mindlevery szerepét alakította Webber Macskák című musicaljében, de énekelt operát, ő volt Papagéna Mozart Varázsfuvolájában. Színpadi szerepei közt volt A Szabin nők elrablása (Retteginé), az Úri muri (Rozika) vagy a Mario és a varázsló (Angiolierné), tévéfilmjei között a Beszterce ostroma, a Leányvásár, vagy az Ők tudják, mi a szerelem.

Játszott többek között a Karinthy Színházban, a Pinceszínházban, a Budaörsi Játékszínben, a tatabányai Jászai Mari Színházban. A Soproni Petőfi Színház örökös tagja. A Kossuth-díjat 2015-ben kapta meg, 2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Seress Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, a Bárka Színház egykori igazgatója 1987-ben a Vígszínházban kezdett dolgozni, 2016-ban ismét a társulat tagja lett. Tagja volt a Művész Színháznak, illetve a Thália Színháznak, szerepelt többek között a Miskolci Nemzeti Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban.

Közel száz színházi bemutatón lépett fel, olyanokban mint a Liliomfi, a Két úr szolgája vagy a Sok hűhó semmiért, szerepelt A Hídemberben, az Üvegtigrisben, a Régimódi történetben, szinkronszerepei között volt Frankie Carbone a Nagymenőkben, Scorsese bűnügyi drámájában.

A Tolnay Klári-díjat 2015-ben Vándor Éva és Reviczky Gábor, a következő évben Kubik Anna és Venczel Vera, 2017-ben Béres Ilona, Bencze Ilona és Dunai Tamás kapta, majd Császár Angela, Zsurzs Kati és Szilágyi Tibor vehette át.

Az utóbbi években Nagy Anna, Szegedi Erika, Cserhalmi György, Tóth Enikő, Blaskó Péter, Szersén Gyula, Haumann Péter és Lukács Sándor színművészek, valamint Rátkai Erzsébet jelmeztervező és Nagy Viktor rendező kapta meg a Tolnay Klári-díjat, Petrás Mária keramikusművész alkotását.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×