Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megválasztott elnöke a Vigadóban 2017. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Egyre csak bonyolódik a Zeneakadémia rektorválasztási folyamata

Az MMA Zeneművészeti Tagozatának 24 tagja (többsége) tiltakozott a szaktárcánál amiatt, hogy nem kérték ki a véleményét a pályázattal kapcsolatban, hogy nem tudtak róla, az MMA-elnök már tárgyalt Csák Jánossal.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Zeneművészeti Tagozatának 24 tagja levelet írt az intézmény elnökének, Vashegyi Györgynek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektori pályázata körüli konfliktusok miatt. A levélírók egyik fő problémája az, hogy Csák János kultúráért felelős miniszter helyettük a néhány hete alakult Magyar Muzsikusok Szövetségével áll tárgyalásban - amelynek elnöke épp az elnökségre jelenleg egyedüliként aspiráló Keller András hegedűművész. Vashegyi György pedig válaszolt az aggályokra, nem is akármit - írja az Index.

De kezdjük az elejéről! A Zeneakadémia rektorpályázata nemcsak az intézményen belül kelt konfliktust, hanem az MMA-t is megosztotta, a 24 levélíró az MMA ZT több mint fele.

A levél

  • üdvözölte, hogy Csák János visszavonta az első pályázatot
  • de sérelmezte, hogy a tárcavezető nem kérte ki az MMA véleményét - miközben egyébként ezt közvetetten még az Alaptörvény is javasolja.

Mint ismert, a Zeneakadémia részéről több mint 200 oktató sérelmezte a visszavont első pályázatot július elején, mivel az túl szűkre szabottan szólt Keller Andrásról, kizárva jazz- és népzenészeket, zeneszerzőket, pedagógusokat és zenetudósokat a pályázatból. Az új pályázatban aztán a szaktárca előírta, hogy a legmagasabb állami kitüntetések egyikével rendelkeznie kell a pályázónak, ezzel pedig Kutnyánszky Csaba professzort zárták ki, aki a Zeneakadémia Doktori Iskoláját vezeti, és aki korábban nyilvánossá tette, hogy indulna - az egyetem támogatásával.

A vitában megjelent aztán Vashegyi György MMA-elnök is, jelezve, hogy ő tárgyalt az MMA részéről Csák Jánossal a Zeneakadémia jövőjéről, és ő javasolta a miniszternek, hogy az MMA maradjon távol formálisan ettől a konfliktustól, ezért nem is aggályos szerinte, hogy a tárca Keller társaságával tárgyalt.

Vashegyi György szerint "még egy rossz személyi döntést a Zeneakadámia nem bír ki", márpedig nemzetközi tekintélynek kell az intézmény élére kerülnie, most márpedig az intézmény "egész fennállásának egyik legsúlyosabb szakmai és morális állapotába jutott".

Mint az Index írja, Keller András 2015-ben nem békésen távozott a Zeneakadémiáról. A Kossuth díja alapján kapott egyetemi tanári címet.

A Zeneakadémia tiltakozói szerint egyébként a második pályázat az egyetem szabályzatába és törvénybe is beleütközik, és a külföldi pályázókat is kizárja.

A rektori pályázatokat 2023. augusztus 21-ig lehet beadni, és legkésőbb október 31-ig eldől, hogy november 1-jétől ki lesz a leköszönő Vigh Andrea utódja.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×