Infostart.hu
eur:
365.1
usd:
318.41
bux:
0
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor a Magyar Zene Háza megnyitóján: "kulturális expanzióban vagyunk"

Az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben "nálunk itt áll teljes fényében" ez a lenyűgöző új intézmény - fogalmazott a miniszterelnök a városligeti eseményen.

Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, "válság ide vagy oda" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén, szombaton Budapesten.

A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. "Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk" politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve - fogalmazott.

Úgy vélte, máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben "nálunk itt áll teljes fényében" ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak - tette hozzá A magyar kultúra napján tartott ünnepségen.

Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint

a magyar kulturális kiadások arányaiban - igaz, holtversenyben - az első helyen állnak az Európai Unióban.

2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, "de jött a nemzeti alkotmányos fordulat", és sikerült visszakapaszkodni az élre - mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy "mi kultúrnemzet vagyunk".

Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.

Úgy látja, a japán tervező alkotta térben "mi, magyarok otthon érezzük magunkat", talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat - vélekedett -, hogy

ez az épület "nem akarja megerőszakolni a környezetét",

inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, "és ez a magyar szemnek szép", ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.

A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy "miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében", és nem véletlen, hogy "a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga". Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, "a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk" - hangsúlyozta.

Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő.

"Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk", de

"ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el", és inkább "áprilisban húzzuk el a nótájukat" - mondta.

A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, "amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet" - vélekedett.

Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet "kiejti őket az emlékezetéből".

Kiemelte: jelenlegi formájában

a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó.

Éppen ezért nagyon várják már, hogy "a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát" - mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. "Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, gender politika vagy gyermekvédelem" - sorolta.

Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. "Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani", tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is" - jelentette ki.

Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel "ebben a bábeli zűrzavarban". Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene - ideértve a magyar zenét is - alkalmas, akkor ez éppen az - mondta a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Vészhelyzet alakulhat ki az iskolák előtt. Ugyanis a szülő főleg a biztonság miatt viszi autóval a gyerekét egészen az iskola kapujáig, de ha ugyanezt több száz másik szülő is megteszi, akkor éppen az iskola előtti száz méteres szakasz válik a reggeli közlekedés legveszélyesebb részévé – mondta el az InfoRádiónak az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető MUNIPOLIS magyarországi vezetője, Czinger Erik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

A 20–29 éves magyarok foglalkoztatási rátája 2025-ben már nagyjából az uniós átlag szintjén állt, a fiatalok mégis átlagosan 27,3 évesen költöztek el otthonról, vagyis egy évvel később, mint az EU-ban. Ez arra utal, hogy a „kényelmes mamahotel” önmagában aligha magyarázza a késői önállósodást: a Portfolio számítása szerint Budapesten egy 75 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához már 13,5 évnyi, teljes egészében félretett nettó átlagkeresetre lenne szükség, és több vidéki centrumban is 10 év körül jár ez az érték. A fiatalok elköltözését így egyre kevésbé a munkalehetőségek hiánya, sokkal inkább a lakáspiacra való belépés magas költsége késlelteti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×