Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: bfz.hu

Óriási érvágás a Budapesti Fesztiválzenekarnak

A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) arról értesült, hogy a megszűnt taot kompenzálni hivatott többlettámogatásból 200 millió forintban részesül, amely az együttes esetében az utóbbi évek taotámogatás-átlagának kevesebb mint 50 százaléka.

Mivel a BFZ a kompenzációban bízva, az előző évek átlagát alapul véve készítette el következő évadterveit, most

csak úgy tudja stabil működését biztosítani, hogy azokból számos projektet elhagy.

A zenekar a lemondott programok kiválasztásánál azt vette figyelembe, melyek azok az események, amelyek még ilyen késői időpontban is lemondhatók – olvasható a Budapesti Fesztiválzenekar közleményében.

Ennek következményeképpen a jövő évtől szünetelnek az operaprodukciók, elmarad egy négyéves együttműködés a genfi operaházzal, és egy a Balti államokba tervezett turné is. A hazai közösségi programok közül szintén szünetelnek a zenekar partneriskoláit szolgáló Hangszerkóstolók, a Lásd, amit hallasz! filmverseny, a BFZ bekopog! program, a templomi koncertek, az idősotthonokba szervezett kamarakoncertek és a kisgyermekeknek létrehozott Zenevár koncertek is.

A Fesztiválzenekar ügyvezető igazgatója, Martin Hoffmann a tervezés stabil anyagi hátterének hiánya miatt lemondott, utódját keresi a zenekar kuratóriuma. A BFZ stábját is szűkíti,

számos munkatársától kényszerül megválni.

A Budapesti Fesztiválzenekart az egész világon Magyarország büszkeségének, legsikeresebb kulturális együttesének tekintik, amely egyedülálló módon szolgálja hazánk kultúráját és jó hírét. A Fesztiválzenekar bízik abban, hogy az előző évek támogatásának helyreállítása a jövőben lehetővé teszi a 2020 januárjától szünetelő sorozatok folytatását, különös tekintettel a rendkívül népszerű ingyenes közösségi és ifjúsági programokra.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×