Infostart.hu
eur:
362.88
usd:
318.53
bux:
144431.4
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója a Nemzeti Színház jövő évadát meghirdető sajtótájékoztatón egy fővárosi sétahajón 2017. május 9-én. A színház tizenegy bemutatót, köztük négy nagyszínpadi premiert tervez a 2017/2018-as szezonban.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Színházi olimpiára pályázik Magyarország

Magyarország szeretné megrendezni a Nemzetközi Színházi Olimpiát 2023-ban - közölte a budapesti Nemzeti Színház.

A közlemény szerint Szentpéterváron, az idei olimpiát záró sajtótájékoztatón Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója jelentette be Magyarország rendezési szándékát.

Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója 2023-ban lesz, és a Nemzeti Színház abban az évben rendezi meg tizedik alkalommal a drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztiválját, a MITEM-et. A Nemzeti Színház reményei szerint a tizedik MITEM lehet a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia is egyben.

Mint írják, az olimpia alapítói és tanácsadó bizottságának tagjai - köztük Valerij Fokin, Teodorosz Terzopulosz és Szuzuki Tadasi - támogatják kandidálási szándékunkat, de végleges döntés csak a hivatalos ügymenet végén, a következő néhány hónapban várható.

A közleményben idézik Vidnyánszky Attilát, aki szerint színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi Magyarországot a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére.

"Még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe,

eszmét cserélhetünk más országok színházaival" - mondta, hozzátéve, hogy ez jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is, hiszen tervei szerint velük együtt fogadnák a világ legjobb társulatait.

Az idei Nemzetközi Színházi Olimpiát két ország két városa, az ötmilliós orosz metropolisz, Szentpétervár és egy japán falu - amely jelentős színházi központ - Toga rendezte. A több hónapon át tartó színházi világeseményen tizenöt ország harminc színháza mutatta be előadásait.

Magyarországot - az olimpiák történetében első hazai kőszínházként - a Nemzeti Színház képviselte. Szeptemberben a szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban kétszer is eljátszotta a teátrum a Rocco és fivérei című produkciót azzal a reménnyel, hogy sikeres szereplés esetén nőnek az esélyek az olimpia megrendezésére.

Huszonöt éve a neves görög rendező, Teodorosz Terzopulosz egyesítette az olimpia eszméjét a színházzal, létrehozva a Nemzetközi Színházi Olimpiát. Alapítóként csatlakoztak Terzopuloszhoz a színházi világ olyan kiemelkedő alkotói, mint az amerikai Robert Wilson, az angol Tony Harrison, a spanyol Nuria Espert, a japán Szuzuki Tadasi, az orosz Jurij Ljubimov, a német Heiner Müller és a brazil Antunes Filho.

Az első színházi olimpiát 1995-ben a görögországi Delphoiban rendezték, majd Japán (Sizuoka), majd Oroszország (Moszkva), Törökország (Isztambul), Dél-Korea (Szöul), Kína (Peking), Lengyelország (Wroclaw) és India (Delhi) adott otthont az eseménynek. A 2019-es világesemény visszatért Japánba és Oroszországba, és először zajlott két országban párhuzamosan.

Címlapról ajánljuk

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Alaposan elromlott a hangulat, óvatosak a befektetők

Alaposan elromlott a hangulat, óvatosak a befektetők

Erős eladói nyomás alakult ki péntek reggel a tőzsdéken, miután a közel-keleti konfliktus eszkalációja 100 dollár fölé hajtotta a Brent árfolyamát, ismét felerősítve az inflációs és kamatemelési félelmeket. Ázsiában a technológiai részvények vezették az esést, a japán Nikkei közel 3, a dél-koreai Kospi pedig csaknem 4 százalékkal került lejjebb. A hangulatot Donald Trump új vámintézkedései is rontják, miközben a vállalati fronton az Intel vártnál jobb gyorsjelentése jelent némi pozitívumot. Makroadatok szempontjából a befektetők ma elsősorban az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexekre figyelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×