Infostart.hu
eur:
358.95
usd:
309.08
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
A Liget Budapest által 2014. december 19-én közzétett képen a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat egyik nyertese, a japán Sou Fujimoto Architects látványterve, amely alapján megépülhet a Magyar Zene Háza.
Nyitókép: MTI

Magyar Zene Háza: megoldották a legnagyobb nehézséget

A Városligetben ütemezetten halad a Magyar Zene Háza építése. Magyarországra látogatott az épület tervezője, Fudzsimoto Szú sztárépítész és a beruházás helyszínén megtekintette a munkálatokat. A Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, Gyorgyevics Benedek az InfoRádiónak elmondta 2021 végétől a nagyközönség is birtokába veheti a Magyar Zene Házát.

A mélyépítés lezárul, és megindulnak azon látványos fázisok, mint a szerkezetépítés – mondta Gyorgyevics Benedek. Nagyon sok mérnök munkája van abban, hogy a Városliget eddig elzárt területén megépülhessen a Magyar Zene Háza – tette hozzá.

Az épület építését 2020 év végén, 2021 év elején fejezik be, hogy a 2021 végi megnyitóig megtörténhessen a beköltözés is.

„Nemcsak gyönyörűen fog kinézni, hanem nagyon jól fog szólni benne minden hang, amit megszólaltatnak”

– fogalmazott a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta: komoly fejtörést okozott a szakembereknek, amikor megtudták, hogy a hangdómot nem a föld alatt, zárt helységekben képzelte el a tervező. De az elmúlt évek munkájával kiküszöbölték a nehézségeket.

A zene egyetemes történetét bemutató kiállítás és a magyar zenére koncentráló elemek már elkészültek. A 2022/23-as koncertnaptár még nincs teljesen lekötve, a tetőben lévő kutatótérben és a gyermekmúzeumi központban azonban minden kiállítási tárgyat végiggondoltak, folyamatosan végzik a beszerzésüket.

Természetközeliség

Fudzsimoto Szú japán sztárépítész, a Magyar Zene Háza tervezője szerint: a Liget Budapest projekt erős modellként működhet a jövő urbanisztikai fejlesztései számára – írja az MTI.

„A legfontosabb, ami megfogott, az a Liget Budapest víziója: az, hogy itt lehetőség nyílik a természet és a kultúra integrációjára.

Ez egyszerre kihívás és gyönyörű feladat” – jegyezte meg.

A Magyar Zene Háza a park kellős közepén fog állni, minden oldalról fák veszik körül, ezeket az adottságokat pedig tisztelettel kezeli a beruházás. Az épület ezért meghagyja majd a természetközeliség érzését – hangsúlyozta Fudzsimoto Szú.

Mint elmondta, a földszinten az üvegfalakkal övezett koncertterem kap helyet, így bentről is rá lehet majd látni a zöld parkra, a nagyobb kiterjedésű, állandó és időszaki kiállítótereket pedig térszint alatt helyezik el, ezzel megmarad az épület könnyedsége.

A lebegő hatású tető – amely a könyvtárat és a zenepedagógiai termeket fogadja be – lyukacsos kialakításával helyet hagy majd a fáknak a növekedéshez, másrészt jelentősen túlnyúlik majd az épületen, ezzel is segít "egymásba olvasztani" a házat és környezetét – fűzte hozzá.

A csaknem 2000 négyzetméteres kiállítást magyar szakemberek tervezik.

A hangdóm háromdimenziós zenei és vizuális élményt biztosít majd:

a különleges térben egy rövid zenei és vetített program során a zene és a hangok világa fogja körülvenni a belépőket – tájékoztatott.

Mint elmondta, hogy a tervezés során természetesen meg kellett találni az egyensúlyt az esztétikai, technológiai és múzeumszakmai szempontok között, de nem kellett a projekt lényegét érintő kompromisszumot kötnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter súlyos kijelentést tett Ukrajna EU-csatlakozásáról

Előbb a nyugat-balkáni államokat kell felvenni, Ukrajna legkorábban jó tíz év múlva csatlakozhat az Európai Unióhoz, és Magyarországon előtte népszavazást kell rendezni erről – mondta Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×