Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Ékszerek a Keszthelyen talált, felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjteményből a bemutatójukon a keszthelyi Balatoni Múzeumban 2019. április 16-án. Csaknem háromezer darabos érmegyűjteményre, továbbá ékszerekre és emléktárgyakra bukkantak még februárban egy keszthelyi ház pincéjében, ahová valószínűleg a második világháború idején, a deportálás előtt ásták el zsidó tulajdonosai.
Nyitókép: MTI/Varga György

Elképesztő kincsekre bukkantak Keszthelyen

Valószínűleg a második világháború idején, a deportálás előtt ásták el értékeiket a pincében a ház zsidó tulajdonosai.

Csaknem háromezer darabos érmegyűjteményre, továbbá ékszerekre és emléktárgyakra bukkantak még februárban egy keszthelyi ház pincéjében, ahová valószínűleg a második világháború idején, a deportálás előtt ásták el zsidó tulajdonosai. A kollekciót kedden mutatták be Keszthelyen.

A felbecsülhetetlen értékű gyűjteményről Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója azt mondta:

a 2776 darab érme nagyobb részt a római császárság korából származik, kisebb hányada arany-, a többsége ezüstérme, amelyek mellett 24 ékszer és emléktárgy is volt.

A tárgyakat egykori tulajdonosai befőttesüvegekben ásták el 1944-ben házuk pincéjében, ahol februárban bukkantak rá véletlenül a névtelenséget kérő megtalálók.

A keszthelyi belvárosi ház pincéjéből vizet akartak kiszivattyúzni, amihez egy kisebb gödröt kellett ásni, így ütköztek bele az első befőttesüvegbe, amelyben érmék voltak. Összesen egy törött és öt sértetlen, gondosan lezárt befőttesüveg került elő, ami után a megtalálók értesítettek a város jegyzőjét, aki felvette a kapcsolatot a Balatoni Múzeummal - jelezte az igazgató.

Hozzátette: az ékszereken talált vésetek alapján arra jutottak, hogy

a keszthelyi Pollák és Rosenberg családhoz köthető a páratlan lelet, amelyet tulajdonosaik 1944. június 20., vagyis a keszthelyi zsidóság deportálása előtt áshattak el.

Redő Ferenc régész, numizmata szakértő kifejtette: a gyűjtemény első vizsgálatai alapján annyi bizonyos, hogy az időszámításunk előtt 200-300 évvel megelőző időszakról valók az első darabok, a legutolsó veretek pedig az 1940-es évekből származnak. A több mint kétezer év érméinek jelentős része a római császárság korából származik, illetve egy nagyobb rész a 17-19. századból való.

A minden bizonnyal tudatos gyűjtőmunka eredményeként a Kárpát-medencei térségben felbukkant pénzek szerepelnek a kollekcióban többségben, akadnak német, olasz, spanyol, portugál vagy brit veretek, sőt az 1920-as évek szovjet érméi is megtalálhatóak köztük. Vélhetően cserék révén japán, kínai és arab fizetőeszközök is sorakoznak a gyűjteményben, amelyről korábban nem volt információ.

Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke felidézte, hogy

Keszthelyről 829 zsidót deportáltak a második világháborúban, de csak 64-en élték túl a pusztítást, közülük is csak minden második ember tért vissza városába.

A Pollák Ferenc üvegkereskedőhöz és egyik lányuk férje, Rosenberg Samu körorvoshoz köthető lelet kapcsán azt is elmondta: nem tudnak arról, hogy élnek-e leszármazottaik.

Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere arról számolt be, hogy az önkormányzat a tulajdonviszonyok tisztázása érdekében az államnak is bejelentette a megtalált leletet. A páratlanul értékes gyűjteményt szeretnék bemutathatóvá tenni, hogy június első hétvégéjén, a város napján a nagyközönség is megtekinthesse Keszthelyen.

Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Majdnem eltűnt, most mégis az egyik legfelkapottabb beruházás lehet Magyarországon

Majdnem eltűnt, most mégis az egyik legfelkapottabb beruházás lehet Magyarországon

Az energetikai és klíma-, illetve környezetvédelmi megfontolásokon túl Magyarország versenyképessége és gazdaságbiztonsága szempontjából is kedvező változás a korábbiakhoz képest, hogy az új kormány szélesebbre tárja a kaput a szélenergia hazai alkalmazása előtt. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2030 végéig összesen 4 000 megawattnyi hálózati csatlakozási lehetőséget kíván biztosítani az új turbinát telepíteni kívánó fejlesztőknek - ez éppen akkora volumen, amekkora szakértői tanulmányok szerint nemzetgazdaságilag a legolcsóbb és legtisztább megoldás lenne. Azon túl, hogy jelentősen csökkenne a hazai légszennyezés, az új szélerőművekkel az áramimport és a piaci villamosenergia-árak is mérséklődhetnének, és mivel termelésük időben jól kiegészíti a naperőművekét, telepítésükkel a rendszerfejlesztési ráfordítások is visszafoghatóak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×