Infostart.hu
eur:
376.16
usd:
319.25
bux:
126881.94
2026. február 25. szerda Géza

Egy vagyont fizettek egy elveszettnek hitt Rubens-vázlatért

Az 1620-ból származó képen Szent Margit vörös és fehér ruhát visel és egy keresztet tart a kezében, amellyel legyőzi a sárkányt.

Rubens egy elveszettnek hitt, Szent Margitot ábrázoló festményvázlatát a becsült ár többszöröséért, 1,3 millió euróért (417 millió forintért) árverezték el vasárnap Franciaországban.

A 43-szor 46 centiméteres, elveszettnek hitt olajképvázlatot egy hagyaték számbavételekor fedezték fel. A vázlatot Peter Paul Rubens flamand festőművész az antwerpeni jezsuita templom mennyezetének egy képéhez készítette - mondta el a hétvégi lille-i aukciót megrendező Mercier árverési ház munkatársa, Patrick Deguines.

1620-ban 39 táblaképet rendeltek Rubenstől a templom számára. A nagyszabású munkán Rubens egész műhelye dolgozott, a tanítványai is, ám a vázlatokat teljes egészében maga Rubens festette. Deguines hozzáfűzte, hogy a mester nem engedte ezeket eladni sem.

A templom plafonját 1718-ban tűzvész pusztította el, a mennyezet képei teljesen megsemmisültek.

Az elkészült festményvázlatok közül 33-at múzeumok őriznek, hat azonban eltűnt. Ezek között volt a Szent Margit-kép is, amelyet a közelmúltban fedeztek fel egy hagyatékban. A Mercier előzetesen 200-300 ezer eurót (64-96 millió forintot) várt a képért.

Idén egy New York-i aukción Rubens egy másik rajza, amely egy fiatal férfi aktját ábrázolta felemelt karokkal, 8,2 millió dolláros (2,3 milliárd forintos) rekordáron kelt el.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergely Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×