Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília

Szenzációs felfedezés: megtalálták Leonardo da Vinci egyetlen szobrát?

Leonardo da Vincinek tulajdonítja egy olasz művészettörténész a londoni Viktória és Albert Múzeumban lévő The Virgin with the Laughing Child című, Szűz Máriát a nevető gyermekével ábrázoló szobrot, amelyet eddig a 15. századi mester, Antinio Rossellino alkotásának tartottak.

Ha feltevése igaz, ez az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől.

A terrakotta szobrot jövő hónapban fogják kiállítani Firenzében azon a retrospektív kiállításon, amelyet a Strozzi-palotában rendeznek Leonardo mesterének, Andrea del Verrocchio (1435-88) firenzei reneszánsz művésznek szentelve - adta hírül a The Art Newspaper művészeti hírportál.

A kiállítás kurátora Francesco Caglioti, a nápolyi II. Frigyes Egyetem művészettörténész professzora. "Mintegy ezer olyan részlet van, amely eloszlat minden kétséget, hogy Leonardónak tulajdonítsuk a szobrot" - hangoztatta a professzor a La Repubblica című olasz napilapnak nyilatkozva.

Összevetve a szobor jellegzetes vonásait Leonardo 1503-ban készült Szent Anna című festményének jellemzőivel, Cogliati felhívta a figyelmet arra, hogy a mosoly mindkét műalkotáson hasonló.

Hozzátette, hogy kulcsfontosságú tényező Leonardo technikája a szövetanyagok megfestésére. "Nézzük meg a Madonna öltözeteit és a Leonardo által 1472-75 között festett Annunciation (Angyali üdvözlet) című festmény vörös köpenyét. Ugyanaz a technika az anyagok redőzését illetően" - fejtegette.

A kérdésre, hogy a londoni múzeum kurátorai egyetértenek-e megállapításaival, közölte, "nem tudja, de reméli".

Az 1465-ben készült szobrot a múzeum gyűjteményében Antonio Rossellinónak tulajdonítják. A londoni intézmény szóvivője elmondta, hogy a szobor korai története ismeretlen és évek óta más-más művésznek Rossellinónak, Leonardónak, Verrocchiónak és Desiderio da Settignanónak tulajdonítják, de egyik feltevés sem általánosan elfogadott.

"Először 1899-ben merült fel az, hogy esetleg Leonardo műve, így Caglioti professzor tanulmánya ismét megnyitja a vitát az alkotóról. A V&A üdvözli a kollégákkal világszerte folyó vitát: folyamatosak a gyűjteményünket érintő kutatások" - tette hozzá.

A múzeum 1858-ben tett szert a műre, amely azóta soha nem hagyta el az intézményt.

Más Leonardo-szakértők kétkedve fogadják a felvetést. "Nincs egyetlen szobor sem, amelyet Leonardo készített volna, így nincs összehasonlítási alap.

És a mosoly. Már Ernst Gombrich (A művészet története világhírű könyv írója) megmondta, hogy a Leonardo-típusú mosoly egy olyan kellék, amelyet Leonardo Verrocchiótól örökölt. De minden új véleményt üdvözlünk, ha van bizonyíték, ami alátámasztja" - hangoztatta Frank Zollner, a Lipcsei Egyetem professzora.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Újabb érvek az inkluzív növekedési fordulat mellett

Újabb érvek az inkluzív növekedési fordulat mellett

A KSH októberben tette közzé számos frissített adatát a nemzeti számlák rendszerében, köztük a háztartási szektor mutatóit, amelyek már a 2024-es adatokat is tartalmazzák. Ez jó okot ad arra, hogy visszatérjünk arra a nyári vitára, amely a gazdasági növekedés inkluzív jellegével kapcsolatban kialakult. Írásom első részében a frissített adatok elemzése és további kimutatások megosztása mellett reflektálok Hüttl Antónia és Oblath Gábor kritikai észrevételeire is, amelyeket az inkluzív növekedési fordulatot bemutató elemzésemmel kapcsolatban megfogalmaztak. A második részben ennek mentén továbbhaladva, az egyenlőtlenség alakulására fókuszálok, aminek külön aktualitást ad, hogy az elemzésemben felhasznált legfontosabb adatbázist novemberben frissítették a 2024-es adatokkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×