Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, ismét látható például hetven év után a Román Csarnok - mondta el a szerdai sajtóbejáráson az intézmény főigazgatója.
Baán László kiemelte, hogy számos 21. századi tér is létrejött. A közönséget jelentősen megnagyobbított ruhatár várja a mélyföldszinten, immár zárható szekrényekkel, mellette kávézó és a Hősök tere felé megnyitható étterem kapott helyet, de több és korszerűbb múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.
A mélyföldszinten látható a jelentősen újragondolt egyiptomi és antik kiállítás is. Liptay Éva gyűjteményvezető elmondta: az egyiptomi tárlat minden eddiginél nagyobb térben vonultat fel az eddiginél jelentősen több, 650 műtárgyat. A több ezer éves darabok mellett számos interaktív eszköz vezet be az óegyiptomiak világába.
A tárlat tematikus elrendezése megmaradt: a látogatók először az istenek világát, majd az ókori egyiptomiak mindennapi életét, végül pedig túlvilághitüket ismerhetik meg; itt kapott helyet Hortesznakht papnő múmiája és arcrekonstrukciója is.
Szinte mindenben megújult az antik kiállítás is - számolt be Nagy Árpád gyűjteményvezető. A tárlat nem lineárisan, hanem szigetszerűen idézi meg az antikvitás világát. Az egyik egység Hellász, Itália és Róma művészettörténetét tekinti át, a másik az ókori Mediterráneumba vezeti el a közönséget, a harmadik rész pedig három isten: Dionüszosz, Erósz és Thanatosz kapcsán mutatja be az antikvitás emberének gondolkodását.
Itt kapott helyet Kelemen Zénó "szoborpadja" is, amely egyszerre nyújt vizuális élményt, megpihenési lehetőséget és a beépített iPadek révén információkat is.
A magasföldszinten a Román Csarnok mellett az időszaki kiállítások várják majd a közönséget. Szerdán a frissen felújított Michelangelo-terem nyílt meg, benne egy Magyarországon még nem látott bőségű Leonardo-kiállítással.
Kárpáti Zoltán kurátor elmondása szerint a tíz eredeti Leonardo-rajzot és több más reneszánsz művész munkáit felvonultató kamaratárlat középpontjában a Szépművészeti gyűjteményének egyik büszkesége, a Leonardo da Vincinek tulajdonítható lovasszobor áll, bemutatva a bronz remekmű utáni izgalmas kutatást is.
A szerdán megnyílt legnagyobb egység a Régi Képtár, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését az első emeleten.
Sallay Dóra, a tárlat egyik kurátora kiemelte, hogy a festmények mellett szobrok, ötvösmunkák, kerámiák, metszetek segítenek a korszakot bemutatni, összesen mintegy négyszáz műtárgy. Az érzékeny műalkotások a rekonstrukciónak köszönhetően kerülhettek végre klimatizált termekbe.
A kiállítás alapvetően kronológiai rendben halad, ezen belül vizsgál egyes földrajzi területeket vagy egyéb témákat; mások mellett Raffaello, Tiziano és El Greco munkáin keresztül.
Egy szinttel feljebb látható a Régi Szobor gyűjtemény, melynek vezetője, Szőcs Mirjam elmondta: az új tárlat alapvetően a 2013-as kiállításra épül, amely a középkori szobrászat anyagaira és technikáira koncentrált, rengeteg kihúzható fiókkal és egyéb szemléltető anyaggal. A felfrissített tárlat azonban most kiegészült multimédiás tartalmakkal és friss szerzeményekkel is, így csaknem száz műtárggyal találkozhatnak a látogatók.
Újonnan kialakított kiállítóterekben fogadja a közönséget a harmadik szinten a magyar barokk művészetet bemutató egység. Boda Zsuzsanna kurátor elmondása szerint 380 négyzetméteren több mint száz festményt, szobrot és egyéb műtárgyat helyeztek el, köztük Mányoki Ádám és Bogdány Jakab remekműveit.
A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat, a Szépművészeti Múzeum összes kiállítótere 2019 nyarán nyílik meg a közönség előtt
