A főpolgármester a cigányzene hangsúlyos szerepét méltatta a magyar zenetörténelemben, kiemelve annak eredetiségét és hitelességét. Felidézte, hogy már a 18. században voltak, akik hivatásszerűen zenélésből éltek, Cinka Panna pedig 1728-ban alapította az első ismert cigányzenekart.
Tarlós István kiemelte a cigányzene szabadságharc utáni szerepét a sírva vigadásban, és azt, hogy a cigányzenészek szakmai tudásuk és előadásmódjuk révén nélkülözhetetlenek voltak a 20. század közepéig született mintegy 30 ezer nóta elterjesztésében.
A cigánymuzsikusok mindig is a társadalom megbecsült tagjai voltak - mutatott rá, megjegyezve: az előadók a tudást, a szakma tiszteletét átörökítik utódaikra.
A főpolgármester beszámolt arról is, hogy 2013-ban a fővárosi és a VIII. kerületi önkormányzat közösen állította az emlékhelyet a parkban, amely a Muzsikus cigányok nevet kapta, a parkon átvezető utak találkozásánál helyezték el a kiváló zenészek bronz domborműveit.
Most két újabb dombormű - Oláh László cigányprímásé és Farkas Gyuláé, a Rajkó zenekart alapító zeneszerzőé - kerül a halhatatlan muzsikusok panteonjába - jegyezte meg Tarlós István.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármestere az MTI-nek azt mondta: büszke arra a páratlan zenei és kulturális örökségre, amelyet a cigánymuzsika jelent, és ennek képviselőit igyekeznek évről évre megbecsülni. Ezúttal is azoknak a világhírű muzsikusoknak állítottak emléket, akik meghatározó alakjai a hazai cigányzenének - mutatott rá a kerület vezetője, aki a magyar kultúra elválaszthatatlan részeként jellemezte a cigányzenét.
A józsefvárosi rendezvényen a Rajkó Művészegyüttes és a Józsefvárosi Cigányzenekar szórakoztatta a megjelenteket.
