Infostart.hu
eur:
349.71
usd:
301.57
bux:
138253.6
2026. június 16. kedd Jusztin
Nagy-Kálózy Eszter szörnyen néz ki - fotó

Nagy-Kálózy Eszter szörnyen néz ki - fotó

Szombaton mutatja be Jean Cocteau Szent szörnyetegek című darabját a Nemzeti Színház. A színházi miliő kitárja kapuit, és megmutatja, mi is rejlik a háttérben, illetve a művészek tudatalattijában. Esthert, a bulvárszínház megbecsült, köztiszteletnek örvendő sztárját Nagy-Kálózy Eszter alakítja. A darab rendezője Dér András.

Ha lehet azt mondani, hogy léteznek olyan művészek, akik az egyes művészeti ágak által behatárolhatatlanok, akkor a francia Jean Cocteau mindenképpen ilyen volt - olvasható a Nemzeti Színház honlapján. Magának a művészeti kifejezésnek volt ő az egyik legfontosabb meghatározója abban a szellemiségében mérhetetlenül gazdag korban, amit a huszadik század első négy évtizede jelentett. Író, költő, színész, festő, filmrendező, játékos kedvű és bohém polihisztor, akit a különlegességre fogékony lélek jellemzett leginkább.

Nagy-Kálózy Eszter szörnyen néz ki - fotó

A szent szörnyetegek című darabot Cocteau a második világháború nyomasztó légkörében írta, a magyarországi ősbemutató a Nemzeti Színház Kamaraszínházában történt, 1945. október 4-én.A rendező Ráday Imre volt, Esther szerepében Bajor Gizit láthatta a közönség. Azóta ezt a finoman rajzolt lélektani drámát már jó néhányszor láthatta a közönség, az ország különböző színházaiban.

Már a cím is utal valami furcsa kettősségre: a színészek hétköznapi létezésére, ugyanakkor végtelenül összetett érzelmi életére. Vagyis, a színházi miliő kitárja kapuit, és megmutatja, mi is rejlik a háttérben, illetve a művészek tudatalattijában.

Szerelem, gyűlölet, ambíció, féltékenység - ősidők óta ezek az archetipikus érzelmek mozgatják az emberi kapcsolatokat, így a francia író történetét is, ami azért nem csupán egy szerelmi háromszögről szól, mert a szereplők között lebegő művészi világ elemeli azt valami „szent magasságba”.

Ami a finom, árnyalt lélekrajzon túl különösen érdekessé teszi ezt az alapfokon olyannyira ismerős történetet – nagyszülő korba ért középkorú házaspár, fiatal, becsvágyó szerető – az az, hogy a megcsalás, szerelem, féltékenység megszokott körtánca ezúttal a színpad reflektorfényben fürdő világának árnyékában, a kulisszák mögött játszódik.

Esther, a bulvárszínház megbecsült, köztiszteletnek örvendő sztárja, felvértezve művészete, de főként embersége összes erényével, késhegyig menő, ugyanakkor színpompás és bölcs cocteau-i szellemességgel átitatott harcot vív férje visszahódításáért a mindenre elszánt, szemtelenül ifjú Liane-nal, akinél nem tudni, mennyit nyom a latba a tiszta érzelem, és mennyit a híres színész által pályára állítható siker reménye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

A magyar gazdaság eddigi, a foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modellje elérte a határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a termelékenység radikális javítása. Ebben történelmi lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, amely 2030-ig 15 milliárd eurós, a GDP 6-7 százalékát kitevő automatizációs potenciált jelenthet. A gazdasági felzárkózás sikere azon múlik, hogy a hazai vállalatok – különösen a lemaradásban lévő kkv-szektor –, valamint az állami rendszerek milyen gyorsan és átfogóan képesek beépíteni az új technológiát a mindennapi működésükbe - vélik a McKinsey szakértői a ma kiadott "Prompt Magyarország" c. tanulmányban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×