Mesautó, Valahol Európában, Körhinta – csak néhány alkotás a magyar Filmgyár elmúlt 100 évéből. A Róna utcában tartott ünnepségen megjelent a magyar filmes szakma színe-java, s mindenkinek akadt jó pár története az itt forgott alkotásokról. Kern András a Ripacsokról mesélt.

"Sokszor mondják, hogy ha jó hangulat van egy filmforgatáson vagy színházi dologban, az már fél siker, abból jó lesz. Ez nem igaz szerintem. Rengeteg olyan produkcióban voltam, ahol nagyon jó hangulat volt, és nagy marhaság született belőle. De a Ripacsok nem ilyen volt, hanem a fordítottja. Úgy indult, hogy a Garas meg én rettenetesen össze voltunk veszve, a film első pár napja után közösen összevesztünk Sándor Palival. Akkor mi elkezdtünk jóban lenni egymással, a Palit nagyon utáltuk. Ő rögtön összeveszett a Ragályival, aki erre átállt mellém vagy a Garas mellé. A Palika összeveszett Tóth Zsuzsával, aki írta a Ripacsokat, viszont kibékült velünk, és akkor a Ragályi békült ki a Tóth Zsuzsával. Így veszekedtünk végig 40 éjszakát, azt hiszem. Azután egész jó film lett a Ripacsok."

A hónapok óta kórházban lábadozó Törőcsik Mari Koltai Lajos operatőrrel üzente meg egy régi történetét, amikor gyerekszereplő-válogatásra érkezett a Filmgyárba. Nem őt választották, és úgy nekikeseredett, hogy anyja kárpótlásként elvitte a ligetbe, és arra a hintára ülhetett fel, amelyikre csak akart.

Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós – mondta Jirzi Menzel, az ünnepség díszvendége. A cseh rendező hangsúlyozta: nagy hatással voltak rá az 1950-es és 1960-as évek magyar filmjei – köztük a Körhinta és Törőcsik Mari játéka.

„Fábri Zoltán óta jól tudjuk, hogy a film és az álom közel áll egymáshoz" – fogalmazott a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója. Havas Ágnes köszöntőjében hozzátette: tovább kell álmodni, folytatni kell a Filmgyár százéves hagyományát, hogy még nagyon sok jó magyar film szülessen.

A Róna utcai Filmgyárban ezentúl a III-as és IV-es stúdió Fábri Zoltán nevét viseli majd.

Az eseményen megemlékeztek a nemrég elhunyt Makk Károlyról is, munkásságát kiváló alkotásainak részleteivel idézték fel. Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a százéves Filmgyár és egyúttal a magyar filmgyártás legendás alakjairól: színes történetekben idézte fel a szakma egykori nagyjait.

Korda Sándor 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven hozta létre a magyar filmgyártás első stúdióbázisát a Róna utcai telepen.