Infostart.hu
eur:
355.32
usd:
305.99
bux:
131065.76
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Enyedi Ildikót eltüntetik az útból

Enyedi Ildikót eltüntetik az útból

A Testről és lélekről alkotói nagyon sokat dolgoztak "saját nyomaik eltüntetésén", mert olyan filmet akartak készíteni, amely "a nézőben jön létre, és nem a vásznon" - mondta a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb filmek járó Arany Medve-díjjal kitüntetett alkotás rendezője.

Enyedi Ildikó filmjét rövidesen 35 országban láthatja majd a közönség.

A rendező a közmédiának nyilatkozva kiemelte: sok olyan értékes, nagyszerű film van, amelyben az alkotó közvetlenül szól a nézőhöz, a Testről és lélekről készítői viszont "másra esküdtek fel", és rengeteg energiát fordítottak arra, hogy "eltüntessék az útból" saját magukat.

Az erős stilisztikai elemek arra irányították volna a figyelmet, hogy "itt valami koncepció, erős állítás van", az Arany Medvével kitüntetett magyar film azonban más hatásmechanizmussal dolgozik.

A Testről és lélekről "szerény film akar lenni", amelyben az alkotónak nem az a szándéka, hogy "szózatot intézzen a nézőhöz", hanem csak "finoman hagyni akarja élni a vásznon a két főszereplőt, és meg akar mozdítani valamit a néző szívében".

Ehhez sok munkára és nagy alázatra volt szükség minden alkotótárstól, és végig nem lehetett tudni, sikerül-e elérni, hogy a néző ne "kombináljon", hanem "elemi módon, az érzelmek szintjén" reagáljon a filmre.

Végül aztán a berlini premieren kiderült, hogy a nézőtéren beindul "az érzelmi hullámvasút, úgyhogy valamit mégiscsak sikerült összehoznom" - mondta Enyedi Ildikó.

Hozzátette: a szombati esti díjátadó gála után a zsűritagok mind odamentek hozzá, gratuláltak, és azt mondták, hogy ha a szabályzat engedte volna, még több díjat adtak volna filmjének. Kitüntették volna a női főszereplőt, Borbély Alexandrát, de Herbai Máté operatőrnek és Lukács Péter hangmérnöknek is "biztosan adtak volna díjat".

A hatásmechanizmus működését mutatja az is, hogy "nem a filmnyelvi, filmtörténeti aspektusok kerültek elő, hanem valahogy mindenkiből előtört nagyon sok minden a saját életéből".

"Ez volt a célunk" - mondta Enyedi Ildikó.

A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr - egy középkorú férfi és egy fiatal nő - kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.

A film világforgalmazójánál, a berlini Films Boutiqe-nál az MTI érdeklődésére vasárnap elmondták, hogy már 35 országban állapodtak meg forgalmazókkal a Testről és lélekről bemutatásáról. Azonban "ez még az Arany Medve elnyerése előtti adat" - tették hozzá.

A magyarországi premiert február 26-án tartják Budapesten, a 3. Magyar Filmhéten, a magyar mozikban március 2-tól vetítik Enyedi Ildikó filmjét.

A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.

Az alkotás az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. Férfi főszereplője Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is.

Címlapról ajánljuk

„Nem erre szavaztunk” – Márki-Zay Péter kemény üzenetet küldött Magyar Péternek

A hódmezővásárhelyi polgármester, korábbi miniszterelnökjelölt a polgármesteri fizetéscsökkentés ellen tiltakozva posztolt. „Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt!” – hangsúlyozta. Nincs egyedül.
Lehull a lepel: hamarosan már robotok költhetik a pénzünket, valóságos forradalom zajlik a fizetéseknél

Lehull a lepel: hamarosan már robotok költhetik a pénzünket, valóságos forradalom zajlik a fizetéseknél

A Portfolio Financial IT 2026 konferenciáján John Ford, a Paymentology szakértője rávilágított, hogy a fizetési rendszerek mögött álló technológiai infrastruktúra jelentős része elavult, akár 20-30 éves alapokra épül, miközben a piac valós idejű, felhőalapú és globálisan skálázható megoldásokat követel. Az előadást követő panelbeszélgetésben a Wise képviselőjével, Horányi Gergővel járták körül, hogy a fintech-cégek nemzetközi terjeszkedését az eltérő helyi szabályozások és rendszerek jelentősen nehezítik, miközben az ügyfelek mindenhol egységesen gyors és átlátható szolgáltatást várnak el. A mesterséges intelligencia már kézzelfogható előnyöket kínál a csalásfelderítéstől a fejlesztésig, de magas költségei és biztonsági kockázatai miatt tudatos alkalmazást igényel. A résztvevők szerint a hagyományos bankok nem tűnnek el, a jövő inkább a fintech-ekkel való együttműködésről és a kiélezett versenyről szól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×