Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Milliárdokat kaptak a zenészek

Tavaly 15 563 szerző és jogutód részesült jogdíjban az Artisjustól. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott szét a dalok, zeneművek alkotói és jogutódjaik között.

Az Artisjus, a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelője 558 444 különböző zenemű elhangzását azonosította be és dolgozta fel 2016-ban. Ha mindezt egyhuzamban játszanánk le, 4 éven keresztül zenét hallgatnánk éjjel-nappal. Az elhangzások után járó jogdíjakat az Artisjus kifizette a jogosultaknak - így összesen 8,627 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére.

A kifizetések során összesen 15 563 magyar szerző és jogutód részesült jogdíjban. Egymillió forintnál nagyobb összegeben 33-an részesültek. 75-en kaptak 500 ezer és egymillió, 613-an 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjat. A legnagyobb arányt azok tették ki, akik 500 forintnál kevesebbhez jutottak: ők 7283-an voltak.

A tavalyi évben 18 030 új zeneművet regisztráltak a magyar szerzők az Artisjusnál. Ez a szám közel azonos a tavalyelőtt bejelentett dalok mennyiségével (18 348), de a zeneművek műfajának eloszlási arányában lényegi változások észlelhetőek. Míg a 2015-ös és 2014-es években az electro / dance és a rock műfajok fej-fej mellett haladtak, a tavalyi adatok alapján már új felállás körvonalazódik. 2016-ban a bejelentett új dalok mindössze 11 százaléka volt rock zene, így a 14 százalékot elérő electro / dance stílus leelőzte. Az első helyen még mindig a popzene áll (21 százalék), de az alternatív, a világzenei és a hiphop műfaj is meghatározó, 8-9 százalékos részesedéssel.

2016-ban az Ol'Starz 'Óvakodj utókor' című szerzeményénél 20 alkotó működött közre. Közülük az egyik Busa Pista, aki egyébként is kitűnik a magyar könnyűzenei szférában, mivel a tavalyi év folyamán összesen 43 társszerzővel működött együtt különböző zeneművek kapcsán.

Az Artisjus nemcsak a magyar zeneművek felhasználása után járó jogdíjakat, hanem a külföldi szerzőjű művek lejátszásait is számon tartja, és menedzseli a kifizetéseket. Az adatok azt mutatják, hogy a korábbi évek tendenciája folytatódik: egyre nagyobb teret nyer a hazai zene. Már tavalyelőtt is közel hasonló arányban voltak a magyar és a külföldi dalszerzők műveiért járó jogdíjösszegek, 2016-ban viszont egyértelműen a hazai szerzők dalainak oldalára billent a mérleg. Élőzenei lejátszás esetén 60 százalékos, a kiadott hangfelvételeken pedig 66 százazalékos a magyar szerzőjű dalok aránya, ami azt eredményezte, hogy az összes jogdíjkifizetésben a magyar dalok aránya elérte az 52 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×