Elsősorban azt akarták bemutatni, hogy az első világháborúval minden megváltozott, és egy új korszak vette kezdetét, valamint azt, hogy a négy évet végigszenvedő felmenőink harcai, élményei, örömei, gondjai nem is állnak olyan távol tőlünk - fogalmazott a kiállítás kurátora. A tárlat kiindulópontja az utolsó békeév, 1913 lesz, és 1917-tel, a tömeges kiábrándulással zárul.

Hozzátette: arra is rá akartak mutatni, hogy mindaz, amit az első világháborúról tanultunk, tudunk, nem okvetlenül állja ki az idő próbáját, hiszen ebben az esetben is a győztesek narratívája érvényesült, és Magyarországnak is ezt kellett átvennie.

A legyőzöttek nem alakíthattak saját értelmezési keretet a történtekről, már csak azért sem, mert az ide tartozó államok mindegyike más úton indult el - jegyezte meg -, Németország például sokkal nagyobb figyelmet fordít a második világháborús szerepének feldolgozására.

Schmidt Mária megemlítette: ennyi idő távlatából visszanézve nem biztos, hogy azok a győztesek és a vesztesek, akiket korábban azoknak tartottak. "Ma sokkal inkább úgy látjuk, hogy ez egy európai testvérháború volt, és ma már jól látszik az is, hogy ennek a küzdelemnek mi, európai polgárok mindannyian a vesztesei lettünk" - jelentette ki.

Hozzátette, a kiállítással bemutatni és érzékeltetni akarják, hogy nem volt felesleges az a sok áldozat, amelyet Magyarország ebben a háborúban hozott. A számtalan hősi halott és a hátország is a hazáért hozott áldozatot - hangsúlyozta.

"Más országokban kifejezett kultusza van annak, hogy erre a nagy nemzeti próbatételre méltó módon emlékezzenek, és szerintem elérkezett az idő, hogy ezt mi is megtegyük" - jelentette ki.

A tervezett folytatás a háború olyan főszereplőivel foglalkozik majd, mint Ferenc József vagy IV. Károly - közölte. Ennek oka, hogy velük magyar szempontból egyetlen múzeum sem foglalkozik mélyebben, miközben "Ausztria évtizedek óta a Habsburg-nosztalgiából él". A harmadik etap pedig az 1917-et követő fél évtizedet dolgozná fel - ismertette Schmidt Mária.