Horn Márton, a Liget Budapest projekt kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: a Hungexpo régi épületeit a télen elbontják, majd a tervek szerint jövő nyáron megkezdődhet a Magyar Zene Házának építése. Hozzátette: az egész Liget Budapest projektre idén mintegy 19, jövőre az előirányzat szerint mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ami elég az ütemezés tartásához.

Batta András, a Zeneakadémia volt rektora, a Magyar Zene Háza-munkacsoport vezetője úgy fogalmazott: egy nyitott, közösségi, sok szórakoztató elemmel tanító intézményt szeretnének létrehozni, amely a zene csodáját közelebb viszi az emberekhez, különösen a fiatalokhoz. Elmondása szerint az alapkoncepció az idei év végére teljesen kikristályosodhat, a jövő év pedig a kisebb szakértői munkacsoportok által végzett részletes tervezés időszaka lesz. Hozzátette: ebben a fázisban vonják be a már működő zenei múzeumok szakértőit is.

A tervek aktuális állását bemutató prezentációjában Batta András az épület három szintjét egy partitúra három szólamához hasonlította, amelyek erősen összefüggnek, és így adják ki a teljes művet. A "vonzás tér" az élőzene és az élőszavas magyarázat helyszíne lesz, a "varázs-tér" az interaktivitást, az elektronikai effektusokat hangsúlyozza, és így a 21. század világát tárja a látogatók elé, míg a "világosodó tér" a felvilágosításnak, az ismeretterjesztésnek ad helyet, a másik két térre építve.

A Magyar Zene Háza különleges helyszíne lehet a hangdóm, amelyben az érdeklődők először a teljes csenddel ismerkedhetnek meg, majd a természet neszeitől egy mecset hangjain vagy épp egy erdélyi lakodalomban szóló muzsikán át egy szimfonikus hangversenyig a zene, a hangok számtalan arca feltárulhat előttük. A hangdóm egy további különlegessége, hogy ki is vetítik azt a teret, ahol éppen járunk, legyen az egy koncertterem vagy az őserdő. A hangdóm egyúttal új audio-vizuális műveket is ihlethet, profi zeneszerzők komponálhatnak az új helyszínre - magyarázta Batta András és a hangdóm ötletgazdája, Gőz László, a BMC igazgatója.

Gőz László szerint a Magyar Zene Háza egyik legfontosabb funkciója az lehet, hogy kibontakozáshoz segíthet tehetséges fiatalokat, akiknek ez az eszközpark maguktól soha nem állna rendelkezésre. Megjegyezte, hogy a tervek szerint a központhoz egy szabadtéri színpad is csatlakozik majd. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója többek között azt emelte ki, hogy a Fudzsimoto-féle terv nagyon tiszteli, sőt ünnepli a környező természetet, a fákat, a parkot.

Dubrovay László zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja szerint fontos, hogy állandóan frissítsék majd a központ technikai eszközeit, a fiatalokat játékosan bevonó interaktív alkalmazásokat. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója örömmel bemutatna egy válogatást az általa vezetett intézmény elmúlt években elért eredményeiből, egyúttal figyelmeztetett rá: fontos, hogy ne csupán egy virtuális világot, hanem egy aktív világot tárjon fel a Ház, amelyben a látogatók gyakorlatban élvezhetik a zenét, például kipróbálhatnak egy-egy hangszert.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója azt emelte ki, hogy a Magyar Zene Házának a zene egészét kell bemutatnia, mert az egyes műfajoknak már megvannak az intézményeik. Helyet kell, hogy benne kapjon a klasszikus zene mellett a dzsessz, a musical, a kortárs zene, a cigányzene is - sorolta a példákat. Felvetette egy olyan info-pontnak az ötletét, amely az adott estére összegzi Budapest zenei kínálatát, egyúttal egy olyan "duett-karaoke" szoba létrehozását is javasolta, amelyben a látogatók egy ismert énekes hangjával együtt adhatnak elő egy darabot.

Csonka András, a Zeneakadémia kulturális igazgatója szerint a Magyar Zene Háza az oldott, interaktív környezettel sokat tehetne a komolyzene népszerűsítéséért, ezzel azt az alapmunkát végezné el, amelyet az olyan hagyományos intézmények, mint a Zeneakadémia nem tudnak, nem is feladatuk.

A háttérbeszélgetésen felszólalt Noll Tamás építész, a Fudzsimoto Szu által magyar partnerként választott M-Teampannon Kft. ügyvezető igazgatója is, aki elmondta, hogy az épület japán-magyar együttműködésben valósul meg, a mérnöki hátteret magyar szakemberek adják. Hozzátette, hosszú távra, "legalább 100 évre" tervezik a házat, szem előtt tartva a jövőben befogadandó legkülönfélébb eseményeket.

A kérdésre, elképzelhető-e együttműködés a Néprajzi Múzeum több ezer népi hangszert tartalmazó gyűjteményének kiállításában, Horn Márton elmondta: már elkezdték az egyeztetéseket több múzeum vezetésével az esetleges együttműködésekről, így e gyűjtemény esetében is születhet megállapodás valamiféle összehangolt kiállításról.

Visszatérően felmerült a fiatalok megszólításának fontossága is, erre Horn Márton többek között utalt arra, hogy elindítottak egy Liget Youth elnevezésű programot, amelyben arra kértek fiatalokat, fogalmazzák meg, ők hogyan kommunikálnának a saját generációjukkal a Liget-projektről. A kiírásra 9, főleg egyetemistákból álló csapat jelentkezett, a közös munka jelenleg zajlik - tette hozzá.

A Magyar Zene Háza-munkacsoport tagjai Batta András mellett Gőz László, Szilasi Alex zongoraművész, valamint Petrik Máté, a projekt informatikai tanácsadója. Batta András méltatta a korábbi, Rockenbauer Zoltán által vezetett munkacsoport koncepcióját, amely alapul szolgált az épület tervezéséhez.