"Kikértem a hazai építész szakma legfontosabb fórumainak, független szakértőknek az álláspontját és figyelembe vettem a pályázók megvalósíthatósági tanulmányait. Az Alakor című pályamunka alapján létrejövő pavilon hangsúlyosan képviseli a Magyarország által képviselni kívánt tematikát, a múlt heti milánói bemutató kapcsán elismerően szólt róla az olasz sajtó és építész szakma" - hangsúlyozta Szőcs Géza a keddi budapesti sajtóbeszélgetésen.

Mint elhangzott, a magyar pavilon 4,7 milliárd forintból valósul meg, ebből kevesebb mint 2 milliárd megy a tervezésre és a kivitelezésre, és több mint 2 milliárdot fordítanak a programokra és a fenntartásra.

A magyar pavilonra kiírt látványötlet-pályázat győztesét idén januárban hirdették ki, az első díjat Gettó Tamás és Hutter Ákos A malom című terve kapta meg, a második lett az Alakor, a Sárkány Sándor és Ertsey Attila által vezetett építészcsapat munkája. A beszélgetésen több építész és építészhallgató kifogásolta, hogy - mint mondták - a győztes pályázók néhány hete a sajtóból értesültek a kormánydöntésről, amely alapján a második helyezettet kérték fel a megvalósításra.

Szőcs Géza rámutatott, hogy A malom számos olyan kérdést vetett fel, amelyek miatt az adott idő- és költségkeretben nem látott garanciát a méltó megvalósításra. "A győztes pályázat szerint mintegy ezer köbméter vizet kellett volna a helyszínre szállítani, 12 méter magasba felvinni, lezúdítani, mozgatni. Menet közben derült ki, hogy az odatervezett föld alatti medence kialakítását nem engedélyezték volna, másrészt a nyitott terű, zaj- és hangszigetelési szempontból problémás malom funkcionálisan sem tudta volna betölteni a magyar pavilonnak szánt szerepet" - fejtette ki a kormánybiztos.

Kitért ugyanakkor arra, hogy az Alakor - amely egy ősi búzafajta neve - öt kiemelt terület értékeit képviseli az Expón: az egészséges magyar hagyományokat, a víz országa koncepciót, az örökség a jövőnek elképzelést, az olasz-magyar történelmi kapcsolatrendszert, valamint a kortárs kultúrát. Fotók itt láthatók.

A sámándobra hasonlító, de a kormánybiztos által az élet bárkájának nevezett épület egyik pajzsán az életfa szimbólum található. Három szintje installációknak ad majd helyet, de lesz benne rendezvénytér is. Az épületburok hőszigetelése megfelel a passzívház-követelményeknek, az üvegezett nyílászárók háromrétegűek, az építőanyagok jelentős része természetes, megújuló anyag (fa, ragasztott fa, cellulóz). A csepegtetéssel öntözött kert a takarékos vízfogyasztást szolgálja, az Expo idején a látogatók a tervek szerint 33 féle gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényt ismerhetnek meg, köztük a Batul almát, a Szentiványi körtét és a Magyar kajszit.

A kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy Magyarország tavaly 94. országként jelentkezett a 2015-ös milánói világkiállításra (144-en jelezték ezt a szándékot), 52. országként írta alá a részvételi megállapodást, tavaly decemberben az első 23 ország között vette át az Expo területén megszerzett telket, idén április elején pedig Németország után egy nappal, másodikként helyezte el a kiállítási pavilon alapkövét.

Szőcs Géza kitért arra, hogy a magyar pavilon az Expo egyik legközpontibb területén, igen jó fekvésű, 1910 négyzetméteres, téglalap alakú telken épül fel, az épület közel ezer négyzetméteres lesz. Az Expo hat hónapon át fog tartani, de Milánó csak úgy engedélyezte a rendezvényt, hogy utána lebontják a pavilonokat. "A legtöbb ország nem hasznosítja újra, mi viszont igen, a pavilont az Expo után Szombathelyen, a 11-es Huszárlaktanya területén újra felépítik a Kreatív Örökségvédelmi és Értékfejlesztő Központ részeként" - mondta a kormánybiztos.

Fórizs Zoltán, a beruházó Carpathia Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézettel megindult az együttgondolkodás, és közös terveket készítenek a kutatóintézetként szintén újrahasznosuló olasz pavilonnal való közös munkára az európai fejlesztési programokban.