A húsvétot egy héttel megelőző virágvasárnap alkalmából országszerte szertartások lesznek, Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A székesfehérvári Szent Kristóf-plébániától a sóstói tanösvényen családok indulnak keresztútra virágvasárnap.

A Pécsi Egyházmegye szervezésében idén is megrendezik a nagyszabású szabadtéri passiójátékot a Tettyén. Nyolcadik alkalommal mutatják be Gödöllő-Máriabesnyőn a Besnyői passió című előadást, amely Jézus utolsó 12 óráját mutatja be az elfogásától a kereszthalálig.

Virágvasárnap kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Az ünnep arra emlékeztet, hogy kereszthalála előtt Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi vacsorát ott költse el tanítványaival.

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben az úgynevezett kiszehajtás, azaz a tél temetése. A lányok egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek és körülhordozzák a faluban, azután levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság.