Mácsai Pál az InfoRádiónak azt mondta: "vagy én öregedtem ki abból a korból, amikor még azokban a társaságokban mozogtam, értem ez alatt az iskolát, ahol versekkel foglalkoztunk, vagy tényleg a világ is kicsit elfelejtkezik erről a nagy-nagy kultúrkincsről, röviden a versekről. Mindenesetre azt éreztem, hogy ezekkel a számomra nagyon fontos, mindannyiunkban lévő, közös versmemóriát adó nagy művekkel nagyon ritkán találkozom."

"Amikor elővettem ezeket és újra kezdtem olvasni, kiderült, hogy milyen különösen porosan emlékezem rájuk, és ezek mennyire élő versek. Az az eltelt húsz-huszonöt év, amióta nem vettem kezembe ezeket, értve ezalatt Balassitól nagyjából Orbán Ottóig a nagy verseket, mert azt hittem, hogy ismerem őket, hogy ezalatt mennyi minden történt velem, mennyire másként látom ezeket. Akkor úgy döntöttem, miután mindig szoktunk a költészet napja környékén valamivel jelentkezni, felkértem Várady Szabolcsot. Összeállított nekünk egy hatalmas anyagot, és azt nagyjából negyedére-ötödére kellett nekem húzni és most ezt fogjuk előadni" - fogalmazott az Örkény Színház igazgatója.

Mácsai Pál jelezte: "az a legkevesebb, hogy fejből mondjuk, díszletünk egy gyönyörű, érintetlen, régi metszeteken látható paraszttornác, ezen vagyunk mi, színészek. Az előadás úgy tesz, mintha az általános vagy középiskolai tanáraink lennének a színpadon. Ez a tornác nagyon sokat segít abban, hogy azt az otthonosságérzetet, a mindenkinek a lelkében, szívében a hazához, a tájhoz, a magyarsághoz való kapcsolódásában közös örömteli és egyetértő pontot keressük."

"Hogy az egésznek a hangulatát vázoljam: a plakátja például egy menzás tányér, amiben van egy megevett betűtészta-leves, amelyből a betűk ott maradtak és ki van tologatva belőlük, hogy Anyám tyúkja. Ez, a betűleves a menzán, olyan közös élménye mindenkinek, mint ezek a versek" - tette hozzá Mácsai Pál.

"Azt remélem ettől, hogy olyan lesz, mint amikor az ember a nagyon régi ismerőseivel, osztálytársaival találkozik, hogy valami mély derű van ilyenkor, kivéve, akit utál, de azt felnőtten is utáljuk. Nem lehet, hogy egy olyan estben, ahol száz vers hangzik el, az ember mindet szeresse" - zárta a gondolatait az Örkény Színház igazgatója.