A száznál több fotó- és videoinstallációt, festményt és plasztikát felvonultató, Az új spektákulum című kiállítás nagy hangsúlyt helyez a valóságot elferdítő tényezőkre - hangoztatta Jü Ko kurátor a tárlat pénteki sajtóbejárásán, megjegyezve, hogy a kínai képzőművészet élvonala érkezett meg a cívisvárosba.

A szecsuáni művészeti akadémia tagja felhívta a figyelmet azokra a fotóinstallációkra, amelyek a hivatalos kínai pártlapokban megjelent fényképeket és az eredeti fotókat vetik össze. Látható, hogy a retusálással és más módszerekkel megváltoztatott médiavilágban és az egész kommunizmusban nincs valóságos történelem, az folyamatosan változik - vélekedett.

Csang Ta-li a Második történelem című fotóinstallációjával teszi fel a kérdést: a média által manipulált világban hogy lehet a valóságot megismerni?
A kurátor rámutatott, hogy a kiállításon megjelenő 19 művész mindegyike az 1980-as években kezdte pályafutását és közös bennük az is, hogy egy ideig nyugaton is dolgoztak, éltek.

"A kínai művészek persze anélkül is tudnak napjainkban érvényesülni, hogy nyugaton alkottak vagy éltek volna, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akit több hatás ér, annak nagyobb is lesz a tapasztalata" - válaszolta az MTI kérdésére Jü Ko.

A média hatását jeleníti meg a kiállítás egyik leglátványosabb eleme is: ebben egy étkezőasztal közepén forgó földgömb körül vécécsészék szolgálnak ülőalkalmatosságként, az UV-fényekben pompázó helyre konfettit szórnak.

Jang Csien ezzel a Médialakoma című meghökkentő ábrázolással jelzi: a sajtótermékek beterítenek, bekebeleznek, beborítanak mindent. Ám a mindent ellepő konfetti nemcsak a sajtótermékek maradványa, hanem az asztal mellől hiányzó embereké is, akiket ledarált a modern társadalom gépezete - mondta Jü Ko.

Az erős hatás már a kiállításra elején sem marad el, ott ugyanis egy félbevágott fotel belsejéből belső emberi szervek és csontok villannak elő.
A "hosszasan nézendő" képek közül kiemelkedik az a három, több négyzetméteres fotó, amelyeken ugyanaz a fölfelé tekintő arc jelenik meg más-más kéztartással. Anélkül látunk bennük imádkozó, sikerét kiélvező, tenyerét dörzsölő és akár egy tornagyakorlathoz a kezét előkészítő embert, hogy az arcizma rezzenne - mutatott rá a kurátor.

Kukla Krisztián, a Modem igazgatója szerint Kína és Magyarország komolyan érdeklődik egymás iránt, Magyarországon egy kínai kortárs tárlat egyszerre hordozza magában az ismerős művészetet és az egzotikumot is.

A hatalmas precizitással készülő nagyméretű fotókon például olyan modern városok köszönnek vissza, amelyek a rajtuk szereplő kínai emberek nélkül lehetnének akár nyugati helyszínek is. Kínára azonban sokan ma is egzotikus országként tekintenek és kíváncsiak is arra, hogy milyen valójában - fogalmazott a direktor, megjegyezve, hogy Az új spektákulum a távol-keleti ország kultúrájának kritikai változásait is látni engedi.

Somogyi Béla alpolgármester a tárlatot a kulturális alapú városfejlesztés egyik hozadékának nevezte, hiszen a városnak az elmúlt években kialakított kínai kapcsolatrendszere nélkül a kiállítás aligha jöhetett volna el Debrecenbe. Az új spektákulum március 30-áig látogatható.