A tárlat az életművet "újszerűen" mutatja be, így kiindulási pont lehet Markó művészetének újraértelmezésében - hangsúlyozta Bellák Gábor, a kiállítás egyik kurátora.

Mint elmondta, a kiállítás anyagát 15 közgyűjteményből és 22 magángyűjteményből válogatták össze. A többi között Mexikóból és számos európai nagyvárosból, Barcelonából, Bécsből, Koppenhágából, Prágából és Pozsonyból is érkeztek alkotások.

Az életműnek szentelt eddigi legnagyobb kiállítás Markó festészetét négy nagy tematikus csoportban mutatja be. Az első szekcióban Markó Károly pályakezdő éveinek úgynevezett topografikus tájképei láthatók a felvidéki kortársak, Rombauer János, Czauczik József vagy Müller János Jakab alkotásai mellett. A tájképek sorát a Visegrád zárja, amely egyben a magyar romantikus tájképfestészet egyik emblematikus alkotása.

A második kiállítási egység Markó mitológiai festményeit gyűjti egybe. Itt látható a Diana, a Páris ítélete, az Európa elrablása című festmény, valamint a Diana és Callisto történetét feldolgozó kétméteres vászon, amely a Markó-életmű egyik legnagyobb méretű alkotása.

A bibliai témájú műveket bemutató rész különlegessége, hogy az itt kiállított legfontosabb képek még soha nem voltak láthatóak Magyarországon - emelte ki Bellák Gábor, példaként említve, hogy itt kapott helyet az a négy mű is, amelyeket Markó mexikói megrendelésre festett, s amelyek az elmúlt csaknem 160 évben még nem hagyták el újvilági őrzési helyüket. De ebben a szekcióban látható.

A kiállítás negyedik, itáliai tematikájú egysége az olasz táj képeit állítja középpontba. Ebben a válogatásban a Markó-gyerekek, ifjabb Markó Károly, Markó András, Markó Ferenc munkásságával és Markó Katalin egyetlen ismert festményével is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Idősebb Markó Károly Lőcsén született 1791-ben. Bécsben tanult, innen Rómába, majd 1843-ban Firenzébe költözött, a Firenze melletti Villa Appeggiben halt meg 1860-ban. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, tanítványai és a Műegylet kiállításai révén a magyar művészeti élettel rendszeres volt a kapcsolata.

A magyar közönség először 1899-ben a Nemzeti Szalon falai között ismerkedhetett meg Markó és fiai 52 festményével és mintegy száz kisebb rajzával, 1951-ben a Fővárosi Képtár mutatott be kisebb emlékkiállítást Markó és követői munkáiból, az MNG 1991-ben rendezett átfogó tárlatot Markó Károly grafikáiból.