Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

Cserhalmi: Ez egy linkóci, egy igazi modern magyar

Márai lényeglátó, egyszerre villámgyors gondolkodású és lassú - Cserhalmi György ezt szereti az Eszter hagyatéka írójában. A regény filmváltozatában a színész alakítja Lajost, a linkóci szélhámost, akiért azonban rajonganak a nők.

Mikor játszódik a történet?

Körülbelül a 30-as években játszódik a regény, amelyben 20 évre tekintenek vissza a szereplők. Nagyjából 1910 körül kezdődik és '30-ban fejeződik be.

Egy elbűvölő szélhámost játszik a filmben, egy életművészt.

Egy nagy linkóci a figura, igazi modern magyar.

Mitől ilyen vonzó ez a férfi a nők számára? A falu női szinte bármit megtennének érte. Húsz év után visszajön és egy komoly áldozatot kér. És megkapja.

Minden valamire való gazember nagyon vonzó. Lenyűgözők. Egész különös dolgokat gondolunk mögéjük. De ez egy gazfickó.

Szereti Márait?

Igen, de hát ki nem szereti? Persze, én is ismerek olyat, aki Márait ugyan szereti, csak a műveit nem.

A lassú tempója miatt talán nem annyira színpadra vagy filmre valóak a művei.

Hát ez nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk lassúnak. Egy mondatban van alany, állítmány, tárgy és határozó. Ez van, akinek sok, van, akinek kevés. És bizony ez az író alkalmazkodik a magyar nyelvhez. És bizonyos öntörvényűség is van benne, mert a magyar nyelvet meg nagyon jól tudja magára alkalmazni, bizonyos szimbiózisban vannak. Szeretnék én ilyen lassú lenni, mint ez az ember. Nagyon gyorsak a gondolatai, villámgyors az észjárása és lényeglátó. Ez a fontos: hogy a lényeget látja.

Ettől szereti annyira?

Ettől is, attól is, hogy lassú. Az egész életét szeretem.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×